Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Stipta István: Miskolc XX. századi történetírásának tanulságai

levéltári anyagok lehetővé teszik a pártfúzió, a helyi hatalomátvétel történetének hiteles ábrázolását, mert - meglepő módon - az érdemi források is fennmaradtak. Az országos folyamatok jól tükröződnek a Direktórium valamint a Borsod- Miskolci Munkások, Katonák és Földnélküli Parasztszegények Tanácsa helyi megalakulása során. A Vörös Őrezred megszervezése sajátos körülmények között történt, erre érdekes adalékokkal szolgál Thurzó Nagy László visszaemlékezése. Hiánytalanul nyomon követhetőek a proletárállam helyi szocializációs intézkedései, a munkástanács rendeletei. Önálló feldolgozást igényelnek Hirosik János intézkedései, a városi közigazgatás átalakítása. Jogtörténetileg jelentős a korabeli bírósági rendszer reformja, hiszen a helyi forrásokból nyomon követhető a munkaügyi bíróság és a forradalmi törvényszék gyakorlati tevékenysége.

9 III. A város igazgatás és igazságszolgáltatás szervezeti rendjére és a városi szervezetek korabeli működésére vonatkozó miskolci irodalom rendkívül hiányos. Ez a történeti tárgykör egyébként is alapos levéltári kutatást igényel, ráadásul nem ígér olyan látványos eredményt, mint a politikatörténeti megközelítés. Az idevágó tanulmányok általában figyelmen kívül hagyják az országos összefoglalásokat, vagy ezek Miskolcra vonatkozó fontos utalásait.

10 A helytörténeti kutatás ezen részében a közigazgatási restauráció, a 3886/1919. sz. kormányrendelet végrehajtásával indulhat. A jogszabály részben visszaállította, részben átalakította a dualizmus-kori területi és közigazgatási viszonyokat, a közigazgatásban rendszerváltó hatást gyakorolt. Az elvileg és gyakorlati szempontból is fontos rendelkezés országos értékelése sem történt meg, így a kormányzás és közigazgatás általánosabb kérdéseit is vizsgálni kell a helyi folyamatok feltárása során. Ebben segítségünkre László: Kik vezették az 1919-es Vörös Hadsereget? (Borsodi Szemle, 1971. 1. sz.).; Kárpáti Béla: Béla: A tanácshatalom miskolci napjai. 1919. március - augusztus. Napjaink. 1980. 19. évf. 3. sz. 3-6. p. 9 Gyimesi Sándor: Adatok a Miskolci (polgári) Forradalmi Törvényszék történetéhez. Borsodi Szemle. 1961.-5. évf. 4. sz. 406-409. p.; Györi-Nagy Lajos: Egy vádbiztos emlékezik. A miskolci törvényszék a Tanácskormány alatt. Borsodi Szemle.-1979.-24. évf. I. sz. 64-76.p. 10 Weis István: A múlt és jövő közigazgatása. Közigazgatásunk csődje. Bp., 1920.; Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp. 1976.; Meznerics Iván és Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867-1937. Bp. 1937. 29-30. old.; Bölöny József: Magyar közjog Bp. 1943. II. kötet.; Dr. Kmety Károly: A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Bp. 1907.; Tomcsányi Móric: Magyarország közjoga Bp. 1940.; uő: Önkormányzat és decentralizáció Bp. 1911.; Dr. Ereky István: A magyar helyhatósági önkormányzat. Vármegyék és községek Bp. 1910.1. köt.