Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Viga Gyula: A Bodrogköz piackörzetének alakulásához

a bodrogközi falvak termel vényeit. A szabadjeggyel utazó vasutasok családtagjai pl. Kassára szállították a gyümölcsöt, tojást, tejterméket, s a kofák már a kassai állomáson átvették tőlük azokat. Maga a vonatjegy sem volt drága, így e

gy

_e

gy értékesebb rakománnyal érdemes volt Kassára bevonatozni. A vasút hiánya ilyen módon különösen hátrányos helyzetet jelentett egyes települések számára: pl. Battyán vagy Nagytárkány továbbra is piac nélkül maradt, az utóbbitól még Csap is messze van. Erős vonzást gyakorolt a vizsgált falvainkra Ungvár vására. Jelentősége elsősorban az állatkereskedelem volt: az ungvári sokadalomban maradt meg legtovább a nagyszarvú, szürke magyar marhák kereskedelme, a kupecek ott vásárolták fel leginkább a mészárosok számára még a két háború közötti időszakban is. A második világháborúig fontos felvevőhelye volt az ungvári vásár falvaink állatállományának. Lényegében hozzá kell kapcsolnunk Kisvárda állatvásárait is: a trianoni határok megvonásáig Ungváron át vezetett fontos állathajtó út tovább, a Tiszántúl fontos állatvásárára. Kisvárda mellett meg kell még említeni Nyíregyháza és Mándok állatvásárait is. Amíg a Tiszántúl sokadalmai felszívták a bodrogközi szarvasmarha-állományt, addig a Bodrogköz lóállományának jelentős része innen került ki. (A két világháború között jelentős csempészet folyt Északkelet-Magyarországról Kelet-Szlovákia felé az igáslovakkal.) Beregszász és Munkács ugyancsak állatvásáraik révén játszottak szerepet a bodrogközi falvak gazdasági életében, de ez a szerep elhanyagolható volt Ungvárhoz mérten. Pedig Munkács hetente háromszor tartott hetivására mellett -, évente tizenhat (!) állatvásárt tartott.

21 Hasonló a helyzet Nagyberezna esetében is: sokadalma a sík vidék és a kárpáti zóna közötti állatkereskedelem igen jelentős helyszíne volt.

22 A Sátoraljaújhely és Királyhelmec közötti súlypont-átrendeződés nem hagyta érintetlenül a zempléni vásározókörzetek korábbi térszerkezetét sem. Helmec vonzásának megnövekedésével valamelyest csökkent Zemplén vásárainak jelentősége, de még inkább visszaesett Lelesz korábbi forgalma. Jóllehet e vásáros helyek népe maga is máshová járt sokadalmakba - pl. a zempléniek Ungvár, Máramaros, Munkács és Terebes vásáraira -, de állatvásáraik igen jelentősek voltak. Zemplén teljesen elveszítette központi funkcióit, s ezzel visszaesett gazdasági szerepe is. Tőketerebes vására - korábban is jelentős piaca mellett - nagyobb hatáskört kapott, ám vonzása nem terjedt át a Bodrogon keleti irányban. Hasonlóan távoli volt a bodrogköziek számára Nagymihály és Gálszécs sokadalma, s kevés települést vonzott Bodzásújlak is (Véke, Bodrogszentes). 21 Farkasfalvy Ervin 1938. 1082. 22 Márkus Mihály 1964. 468.; 1977. 375.