Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Viga Gyula: A Bodrogköz piackörzetének alakulásához

A bécsi döntés hét esztendőre 630 km

2 területet és 45 734 főt csatolt vissza Magyarországhoz a történeti Zemplén vármegye középső területén. A lakosság csaknem 70%-a (69,9%) 1938-ban őstermelő volt, s csak 12,7%-át foglalkoztatta az ipar, 2%-át a közlekedés, 3,2%-át pedig a kereskedelem. Hasonlóan azonban a mai Szlovákiához, a magyar Felvidék keleti része lényegesen fejletlenebb volt, mint a nyugati, beleértve a térség kereskedelmét is.

23 A második világháborút követő új országhatárok tovább módosították a korábbi gazdasági térszerkezetet: a keleti határok megvonása lezárta a Kárpátalja felé zajló intenzív forgalom lehetőségét. Ungvár, Munkács, Beregszász vonzása eltűnt, Csap korábbi szerepét csak részben pótolta Ágcsernyő helyi piaca. Ez utóbbi csak a vasúti átrakóhely forgalmát szolgálta ki. Királyhelmec a háború utáni Felső-Bodrogköz egyetlen gazdasági központja maradt, a táj pedig - Csehszlovákia délkeleti végvidékeként - egyértelműen periferikus helyzetbe kényszerült. Súlyosbította a helyzetet, hogy településeink mind a keleti, mind a déli sávban határ menti övezetbe kerültek, ami fokozta gazdasági elzártságukat. Önmagában persze a piackörzetek, gazdasági kapcsolatrendszer változásai nem fejezik ki a Bodrogközt ért gazdasági változások tartalmát, ezért rá kell mutatnunk annak tágabb regionális összefüggéseire, valamint arra, hogy ezek a változásaik milyen ökonómiai-ökológiai és társadalmi folyamatokkal estek egybe vizsgált vidékünkön. A trianoni döntés előtt a mai Szlovákia déli sávjában élő magyarság közvetlenül kapcsolódott a Kárpát-medence gazdasági centrumához, s intakt részese volt a nyelvi kulturális folyamatoknak. (Ez alól csak egy-két kistáj volt kivétel, melyeket - Nógrád, Gömör vármegyékben - természetes akadály határolt le déli irányban.) Az első világháború után ez a sáv törvényszerűen vált egy új állam perifériájává, beleértve ebbe természetesen a kisebbségi lét nyelvi és művelődési feltételrendszerét is. A mesterségesen kettéosztott Bodrogköz esetében a Bodrog és a Tisza völgyének kelet-nyugat irányú megosztása a legalapvetőbb kapcsolatrendszertől fosztotta meg az itt élő népességet, anélkül, hogy az előállt anyaország - kisebbség reláció tényeit hangsúlyoznánk. A gazdaság, benne a javak cseréjének számtalan ténye igazolja az észak-déli irányú kapcsolatok meghatározó jelentőségét. A gazdasági kapcsolatok természetesen kialakult rendjét az államhatárok megvonásánál egyáltalán nem vették figyelembe, amint azt a piac- és vásárkörzetek fentebb bemutatott tényei igazolják. Nem elhanyagolható az a változás sem, ami a második világháborút követő új, keleti határ következtében állt elő. Amíg ugyanis Trianon után a 23 Thirring Lajos 1938. 1017., 1024.; Farkasfalvy Ervin 1938. 1082.