Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Viga Gyula: A Bodrogköz piackörzetének alakulásához

investigatio Sátoraljaújhely vonzását hangsúlyozza. Pl. Ladamóc: Újhelyi piaccal élnek az eladásban és vevésben, az holott mindennemű javaikat eladhatják, s meg is vehetik, ami szükséges.

n Borsi, Szőllőske, a két Toronya és Bári népe is Új helybe járt, s zöldséget, babot, borsót, tojást, baromfit, csíkot, kötősást, dohányt hordott oda Szerdahely lakossága is.

14 Valamelyest árnyalja a 18. századi vásárokról alkotott képet Molnár András 1799-ben kelt vármegye-leírása.

15 Fogalmazása szerint a zempléni kerület „foglal magában összességgel 53 helységet, az az falukat és 3. mezővárost és pusztákat. Anya Várossá ezen kerületnek Zemplin várossá. Ezen váross vidékje vagyonnyait Sátor Allya Újhely, Gáli Szécs, Nagy Mihály városokba horgya el adni, a Tarkányi vidék pedig Ungvárra, vagy Kiss Várdára Szabolcs vármegyébe hordgya elárulni... (183)." Az egyes települések leírása az újhelyi piac jelentőségét hangsúlyozza: Borsi, Szerdahely, Kiskövesd, Nagykövesd, Szomotor, Vécs a másfél-három órányi járásra fekvő Újhelybe vitte portékáit. Szerdahelyről azt is megemlíti, hogy lakosai a két óra járásra levő Sárospatakra is eljárnak. Érdemes részletesebben idézni a vásártartó mezőváros, Zemplén leírását: a Lakosok Föld mivelésbül, és szőllő munka által keressik élelmeket, és ell adó Portékáikat Sátorallya Újhely várossába pénzre szokták fordítani... Szoktak itten vásárok is esni, de kevés jövedelmű. A sertésekre nézve mindazáltal nevezetessek, mert az erdős Helyekhez Helységekhez ezen Város közel feküdvén, sok kövér sertéssel bé hajtanak, és ell is adódnak, mely miatt a sertés vásár 10-12 napokig is ell tart (126-127)." Bácskai Vera és Nagy Lajos példaértékű munkája, ami az 1828-as öszszeírás adatai alapján rajzolja meg a piackörzeteket, már egyértelműen jelzi, hogy az úrbéri bevallásokat követő fél évszázad átformálta e térség gazdasági kapcsolatainak részleteit is. Abaúj, Zemplén és Ung megyék területén, valamint Szabolcs északi részén már a 19. század elejére csökkent a korábbi központok száma, melyek közül 1828-ra Kassa és Ungvár megerősödött, Homonna, Sztropkó és Sátoraljaújhely gyengült, Nagymihály szerepe a korábbihoz hasonló maradt.

16 Ungvár geográfiai helyzete - a Vihorlát aljában, a hegy- és sík vidék találkozásánál, a határ mentén futó útban, utak találkozásánál helyezkedik el - megkülönböztetett helyet biztosít a település számára. Újhelyi gabonapiaca teszi fontossá, ugyanakkor szembetűnő, hogy Lelesz és Zemplén csak vásárhelyként kapnak szerepet, valójában vonzás13 Takács Péter-Udvari István 1995. 14 Takács Péter-Udvari István 1989. 368. Molnár András 1799. Kézirat. Az eredeti szövegből készült másolatért Siska Józsefnek tartozom köszönettel. Vö. még: Udvari István 1992. 16 Bácskai Vera-Nagy Lajos 1984. 81.