Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Viga Gyula: A Bodrogköz piackörzetének alakulásához

azokat Szentes, Pálfölde, Örös, Szerdahely, Szinyér, Kisgéres és Zemplén lakosai is. Sajátos helyet foglalt el vidékünk áruforgalmában Sárospatak. A jel­legzetes peremtelepülés helyzetű, folyami átkelőhelyként, közlekedési, ad­minisztratív és kulturális csomópontként is jelentős település fontos keres­kedelmi centrum is volt a 17-18. században. A városi kiváltságokat élvező lakosság sokféle ipart űzött, s a városka számos kereskedője járta az Alföl­det. A 19. század elejétől Sárospatak elveszítette korábbi jelentőségét, vásá­rai jószerével elhaltak, s azokat - számos más kereskedelmi tényezővel együtt - Miskolc, Nyíregyháza, Kisvárda, Kassa, Ungvár, nem utolsósorban Sátoraljaújhely vette át. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a sárospataki piac a térség jelentős áruforgalmát vonzotta magához, az ottani kereskede­lemben - Tokaj-Hegyalja és a Zempléni-hegység településeinek népe mel­lett - a bodrogköziek is jelentős szerepet vállaltak. 10 A bodrogköziek azonban Zemplén vármegyén kívül is vásároztak. Igen fontos vásározóhelyük volt az Ungban fekvő Ungvár, melynek évi nyolc sokadalmát 69 zempléni település látogatta. Közülük első helyen említette az ungvári vásárt Agárd, Bély, Battyán, Csernyő, Dámóc, Dobra, Kaponya, Lelesz, Nagytárkány, Perbenyik, Pólyán és Szolnocska. Lényegében nem volt azonban olyan település vizsgált területünkön, ahonnan ne jártak volna el Ungvár vásárára. A vármegyén kívül levő vásároshelyek közül - ha nem is Ungvár jelen­tőségéhez mérhetően -, Kisvárda szerepét kell kiemelnünk. Első helyen ugyan csak Nagy- és Kiscigánd bevallásában szerepel, de 20 falu népe ke­reste fel a Bodrogköz felső részéről. (A távolságra jellemző, hogy egy 1810­es peranyag adata szerint, a kisvárdai vásárról hazafelé tartókra a kemecsei erdő alatt ráesteledett, s ott éjszakáztak.) 11 Az egyes vásárok jellegéről, főbb árucikkeiről kevesebbet tudunk. Egyértelműnek tűnik Újhely gabonakereskedelmének jelentősége, ami köz­vetítő szerepet töltött be - a már jelzett Abaúj mellett - Sáros vármegye felé is. 12 A már említett távolság is azt sejteti, hogy Ungvár és Kisvárda vásárai főleg a Bodrogköz falvainak állatállományát vonzották, a belső vásárok kö­zül ugyanezt tudjuk Zemplén mezőváros sokadalmáról is. A mezőgazdasági termeivények értékesítésének fő ciklusaihoz igazodó vásárok mellett, a szerencsés adottságú, főleg jó földrajzi helyzetű falvak népe rendszeresen piacozott is a portékáival. Ebben a vonatkozásban az 10 Bakos József1950., Dankó Imre 1977. 32-37. 11 Zm. Lt. 225. No. 1710. 12 Takács Péter-Udvari István 1989. 367.; Bácskai Vera-Nagy Lajos 1984. 266-270.; Fényes Elek 1836. IV. 215.

Next

/
Thumbnails
Contents