Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben

időszerű problémák, amelyek Tapolcza további fejlődése érdekében sürgősen megoldandók. Az átcsatolás ellenzéséből szükségszerűen következik, hogy ezeket a problémákat és pedig a vízvezeték és csatornázás kérdését Borsodvármegyének kell megoldáshoz juttatnia."

25 Fekete Bertalan Miskolc polgármestere (1938-1943) újabb tényadatokat tárt az alispán elé a válasz megfogalmazását sürgetve. Eszerint az 1941-ben történt felmérés alapján Tapolcán 400 villa van, s a villatulajdonosok 70%-a miskolci lakos. A villatulajdonosok 79%-a (akik az összes adó 84,5%-át fizetik be) a Miskolchoz való csatlakozás mellett döntöttek. A törvény szerint ha az adófizetők többsége csatlakozás-párti, az elől a megye, nevezetesen az alispán sem zárkózhat el.

26 A megye alispánja (Mikuleczky Gyula), Görömböly képviselő-testülete, a Magyar Általános Kőszénbánya (MÁK) Rt. tapolcai képviselete és a munkácsi gör. kat. püspökség, ill. a püspöki uradalom képviselői közös beadványban fordultak a belügyminiszterhez, hogy akadályozza meg Tapolca 1950. kath. és 1216 négyszögöl kiterjedésű területének, építményeinek és lakóinak Miskolchoz csatolását. A város és a megye vezetője (vezető testületei) a tapolcai fürdő kapcsán nyíltan konfrontálódtak. Előkerült a „nemes ősi vármegye" régen feledésbe merült fogalma, amelyből „egy talpalatnyi földet nem engedtem elvenni" alapállás. A megye a kérdést úgy vetette fel, hogy egy településnek egy 75 000 lakosú „közület", azaz Miskolc város lehet-e a jobb gazdája, vagy a 300 000 lakosú megyei „közület", tehát Borsod vármegye? A válasz: nyilván a nagyobb létszámú, hatékonyabb megye, amely Tapolca sorsát csakis mint önállóvá nyilvánított települését tudta elképzelni. A helyi lapok (Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, Magyar Elet) nyilván nagy teret engedtek a város és megye „összekoccanásának". „Kijelentette a polgármester, hogy a harcot ő nem akarja, de ha nem jön létre békés megegyezés, úgy minden törvényes lehetőséget igénybe vesz a város érdekében" - olvasható az egyik cikk szalagcímében.

27 A Magyar Élet pedig két oldalon közli a polgármester nyilvánosságnak szánt levelét. Ebben még megszólal a polgármester-előd Halmay Béla is, aki állítja, hogy Tapolca 1934-ben történt üdülőhellyé nyilvánítása után a település Miskolchoz csatolását 1939-ig a város képviselőtestülete nem is tárgyalta, a csatlakozás a tapolcaiak kérése volt. A polgármester és a megyei alispán levélváltásaiból kirajzolódik Tapolca jogállásának utolsó állapota, amely még a háború befejezése előtt Görömbölyhöz kötötte. Eszerint a Miskolchoz csatolt 1950 kh 1216 négyB.-A.-Z. m. Lt. IV. 810/a. 22.372/1939. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 10.127/1941. Felsömagyarországi Reggeli Hírlap, 1942. március 20. Magyar Elet, 1942. március 20.