Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben

féle Nagymiskolc koncepcióból tehát kimaradt Görömböly és Tapolca lélekszáma, ill. jelentősége. A városi közigazgatás és a települési önkormányzat azonban másként ítélte meg ezt a kérdést, s természetesen a korabeli sajtó is, amelynek rendszeres témája lesz „Görömböly-Tapolca" hovatartozásának ügye. 1936-tól előtérbe került Tapolca önállóvá válásának kérdése.

21 Akik intézmények képviseletében írták alá a belügyminiszternek címzett beadványt, vagy tapolcai nyári ingatlannal (nyaralóval) rendelkeztek, vagy miskolci prominens személyek voltak. (Polgármester, jogakadémiai dékán, ügyvédi kamarai elnök, fürdőegyesületi vezetők, országgyűlési képviselő.) A Görömbölytől való elszakadás indokai között szerepelt, hogy Tapolca 300 épülete teljesen elszigetelt az ún. anyaközségtől, amely megtartotta falusias jellegét, míg Tapolca az 1929. évi XVI. tc. megjelenésétől (ez az ún. fürdőtörvény) teljesen városias jellegű, kulturált településsé fejlődött.

22 „Nem lehet tovább fenntartani azt az állapotot, hogy egy kis falu mezőgazdákból álló képviselőtestülete irányítson egy városias jellegű települést, melynek problémái iránt merőben különböző életviszonyaiknál fogva érzékkel sem bírhatnak." A kérelem szerint Tapolcán 50 állandó család él, s a kőbányászatból, a Komlóshegyen élők száma még 30 család. A megalakítandó község összlélekszáma 1 000 fő alatt van, így képviselőtestületi tagjainak száma 5 fő lehet. A településnek van saját iskolája, s ameddig az új községháza fel nem épül, van a célnak megfelelő alkalmas helyiség. A különválásban érvként hangzik el, hogy részt kívánnak vállalni a közös költségekből. Tapolca az építkezések miatt (évente 35-40 villát kívántak átadni!) munkát ad a görömbölyieknek, sőt piacot is jelenthet mezőgazdasági, kerti termeivényeik értékesítéséhez.

23 Görömböly község képviselőtestülete is megtárgyalta a tapolcaiak „önállósodási" szándékát, s azt a MÁK bányatelep, az apátsági uradalom képviselője, az egyház és egy „hites" tapolcai lakos kérésére egyhangúlag elutasította, ezzel is védve „Tapolca emberemlékezet óta szerzett jogait.""'

4 Az iratok az alispáni hivatalba kerültek, s az 1939. október 4-én született előterjesztés szerint - amelyet a város polgármesterének is megküldték - „Borsodvármegye nem járul hozzá Görömböly-Tapolca üdülőhelynek Miskolc városhoz leendő átcsatolásához, ... a bizottsági jelentés Borsodvármegyét csak annyiban érdekli, amennyiben ebben az iratban le vannak fektetve azok az 21 Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1936. szeptember 30., 1938. szeptember 3., szeptember 18., 1939. július 4. 22 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 810/a. 27.941/1937. 23 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 810/a. 27.941/1937. 24 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 810/a. 31.262/1938.