Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben

te.

6 A földrajzilag szintén határos Szirma és Görömböly, de Hámor település is 1950-ben „csatlakozott" Miskolchoz. 1910-1950 között úgy jött létre a százezres lakosságszámot meghaladó Miskolc, hogy annak vezetése (képviselőtestülete) a városhatár magánkézben lévő, s mezőgazdasági művelés alatt álló területeit folyamatosan felvásárolta. Egy-egy terjedelmes ingatlant felparcellázva, előbb „telepek" alakultak (Martin-telep, MÁV-telep, Mahr-telep, Otthon-telep, Agrár-telep, de nyomortelepek is), majd a telepek és települések közötti szabad területeket vásárolták fel és építették be (Szentpéteri-kapu, Csabai-kapu, Győri-kapu, s a laktanyák és ipartelepek miatt csak visszafogott mértékben a Zsolcai-kapu). A felvásárolt mezőgazdasági területek, Miskolc és Diósgyőr határában tönkrement ipartelepek (kötszövőgyár, téglagyár, üveggyár) területei kolóniaszerűén beépíthetők voltak. Ez jellemezte Miskolc és Hejőcsaba határát, a MÁV rendező-pályaudvar környékét, ahol a Nádpataky, a Bulyovszky és a Vőneky tagbirtokok vártak kiosztásra és beépítésre. Az 1920. XXXVI. tc. (földreform-törvény) Miskolc-Diósgyőr között, Tapolcán, Miskolc és Hejőcsaba között adott lehetőséget arra, hogy a törvény által életrehívott Országos Földbirtokrendező Bíróság és város között közmegállapodás születhessen a munkáslakás-építéssel kapcsolatban. Az Országos Földrendező Bíróság 26.326/1923. számú ítélete alapján jogerősen kioszthatóvá váltak - az alább részletezendő birtokrészek - Miskolcon és közvetlen határában is.

7 Alábbiakban - a Miskolc monográfia 1919-1949 közötti V. kötetének városfejlődés, városépítészet címet viselő fejezete tematikájának megfelelően - Miskolc és Görömböly-Tapolca, Miskolc és Diósgyőr, Miskolc és Hejőcsaba kapcsolatát tekintjük át a Miskolchoz történő csatlakozásáig. Ennek kapcsán mutatjuk be a telep- és kolóniaszerű telekosztásokat, s részben az azokon történt beépítéseket. Az építészettel szemben azonban előnyben kell részesítenünk a közigazgatási határok lényeges megváltozásával együttjáró Nagymiskolc létrejöttét.

8 Tapolca (Görömböly-Tapolca) Miskolchoz, csatolása Miskolc önálló törvényhatósággá válása évében, s az azzal kapcsolatos munkálatokkal egyidőben vetődött fel a tapolcai fürdőtelep megvásárlásának igénye, majd a város vízellátásának részben innen történő biztosítása. A víz mellett a gyógyvízfeltárást (fúrásokat, vízelemzéseket) igényelt, s azt kellett 6 B.-A.-Z. m. Lt. XXI. 503/a. 8/1945. 7 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1906. 1103/1927. 8 Vö.: Dobrossy I. 2002. 171-206.