Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Dobrossy István: Tapolca, Diósgyőr és Hejőcsaba Miskolchoz csatolása 1945-ben

eldönteni, milyen beruházással lehet szabadfürdöt, uszodát, szanatóriumot, szállodát, vendéglátó és idegenforgalmi egységeket kialakítani, közúttal és járművekkel (villamos, társas kocsi) összekötni Miskolcot Tapolcával. Ennek érdekében az első lépés városi tulajdon vásárlása volt. 1907-ben Szentpáli István polgármester és Rácz György bizottsági elnök Ungvárra a görög katolikus püspökség székhelyére utazott, s előkészítette, hogy Tapolca legértékesebb részét Miskolc a püspökségtől megvásárolhassa. (48 kh terület így került a város tulajdonába 200.000 koronáért 1908 végén.)

9 A vízvezetéki és csatornázási városi vállalat igazgatója, Pazar István 191 l-re elkészítette a fürdőtelep terveit, amely a vásárlási összeg két és félszeresébe, 500.000 koronába került.

10 Az első világháború évei alatt Tapolca és Miskolc fúziója lekerült napirendről. 1919 elején azonban visszatértek az 1911-ben elfogadott tervhez. A feladatok sorrendjében a Hejő-patak eredeti medrének szabályozását, a nádasok, zsombékosok lecsapolását, új zsilippel a tó vízszintjének megemelését tervezték. A volt Anna-lakot lebontásra ítélték, s helyén az Anna szállót kívánták felépíteni. Az akkor volt fürdő helyére pedig új termálfürdőt terveztek. S bár finanszírozóként a város és egy létesítendő részvénytársaság egyaránt felvetődött, a fenti programot maradéktalanul megvalósították. Ami akkor nem sikerült, később is elvetélt gondolat maradt. Ez pedig a közút és a hejőcsabai villamos 4 km-es meghosszabbítása volt. 1919-ben méltatlankodva emlegették a városi közgyűlésben, hogy „két ízben is megtörtént már a villamos társasággal az erről való megállapodás, de a villamos vasút még máig sem épült ki."

11 1922-ben a közgyűlés a városi téglagyárba fektetett részvényeinek eladását határozta el, s ebből az összegből kívánta Tapolca fejlesztését finanszírozni. Emellett azonban felvetődött, hogy mint városi tulajdont, meghatározott időre bérbe lehetne adni, s az építkezésekbe hatékony magántőkét volna szükséges bevonni.

12 1923-ban megalakult egy részvénytársaság, amelyben a város csak delegáltja útján kívánt részt venni. Viszont a földbirtok-rendezési törvény lehetőséget nyújtott arra, hogy a munkácsi püspökség erdejéből újabb 30 kh területtel bővítse ingatlanait.

13 Még ebben az évben a Magyar Állami Kőszénbányák társaság jogot szerzett kisvonat nyomvonalának lefektetésére Tapolca és Hejőcsaba között. A teherszállítás egyben megoldotta volna a személyszállítás gondjait és a kérdéses 4 9 Ellenzék, 1907. november 28. és Dobrossy I. 2000. 176-177. 10 Ellenzék, 1911. április 4. 11 Reggeli Hírlap, 1919. március 9. 12 Reggeli Hírlap, 1922. október 24. 13 Reggeli Hírlap, 1923. június 20.