Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Tarcai Béla: Források Miskolc hadtörténetéhez 1919-1948

A VIL hadtest 1944. április l-jétől az 1. hadsereg kötelékébe került, és részt vett a védelmi harcokban.

47 Ettől kezdve katonáink már nem jutottak vissza Miskolcra. Tevékenységük és alárendeltségi kapcsolatuk a mindenkori hadihelyzetnek megfelelően változott. A várost 1944. június 2-án, augusztus 22-én és 28-án, szeptember 13-án (Vasgyár) és 22-én, végül október 21-én bombázták. Súlyos károk érték a Tiszai pályaudvart és a rendezőt, a laktanyákat, a Martintelepet. Gyakoriak voltak a légiriadók, bombázás nélkül. A június 2-i bombázás volt a legsúlyosabb. 177 polgári személy és 29 katona, köztük németek is, haltak meg.

4 A német uralom alatt egyre jobban szerveződő és tevékenykedő ellenállási mozgalom alakult ki, főként a Vasgyár körzetében. Jelentős illegális szervezet volt a MOKAN,

49 amely fegyveres támadásokat is végrehajtott és kapcsolatot teremtett a közeledő szovjet hadsereggel. Miskolcot a 2. Ukrán Front kötelékébe tartozó 27. hadsereg foglalta el 1944. december 3-án, miután a németek Lillafüred és Putnok irányában elhagyták a várost.

50 Miskolc a háború után Miskolc és a miskolciak részére a háború december 3-án befejeződött. A következő feladat a város vezetése részére az élet újraindítása volt. A megszálló csapatok parancsnoksága szigorú korlátozásokat vezetett be: lefegyverezték a rendőrséget, kijárási és gyülekezési tilalmat rendeltek el 1 Az országban egyedülálló módon a MÓKÁN szervezetet ismerték el fegyveres rendfenntartó alakulatként. Katonai vonatkozásban ismét felállt a 7. honvéd kerület, a Debrecenből átvezényelt Kaffka Zoltán vk. ezredes parancsnoksága alatt. A kerület ezzel egy időben utasítást kapott arra, hogy szervezze meg a 7. gyaloghadosztályt azzal a céllal, hogy az a németek ellen bevethető legyen.

52 A toborzás csekély eredménnyel járt, és a besorozottak fegyelmezetlensége is visszatetszést keltett mind a lakosság, mind pedig a felsőbb vezetés szemében. Ezért a hadosztályt hivatalosan feloszlatták, a toborzást beszüntették. Csupán a vasútbiztosító őrzászlóalj és az aknaszedő műszaki zászlóalj maradhatott meg.

53 47 DOMBRÁDY L.-TÓTH S. 1987. 328. p. 48 DOBROSSY I. Miskolc írásban és képekben 2. köt. 1995. 48-51. pp. 49 Magyarországi Kommunista Antináci Komité. 50 BUS J.-SZABÓ P. 2001, 191-192. pp. 51 Valójában minden intézkedést a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal, gyakorlatilag a szovjet városparancsnokkal kellett engedélyeztetni. 52 KISS A. 1977. 7-19. pp. 53 BÁRCZY J. 1981. 614. p.