Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Olajos Csaba: Miskolc városrendezési terve a trianoni döntés után

k/ régi középületek, 1/ folyók és patakok. A terv értelemszerűen csak a mai I. kerület területét ölelhette fel; ezen belül azonban mai szemléletünkkel is a főbb kérdésekben egyező megoldást nyújtott. A terv vázát zöldövezeti rendszere képezi. A Warga-féle terv kimagasló értékei éppen ebben vannak. O már 1921-ben abból indult ki, amit ma is hőn óhajtunk: az egészséges lakótelepekből. Nem vezethette más törekvés terveit, amikor a Szinva-völgyre merőleges, többszörös zöldövezeti gyűrűt megalkotta a gyár és Miskolc belvárosa között. Elképzeléseit az övezeti beosztás mutatói is igazolják. Arra is volt gondja, hogy a völgyre haránt zöldsávok az intenzívebben szennyezett részen, 150 m szélességben húzódjanak, míg máshol 30-40 m-re karcsúsította le, törekedett tehát realitásokra. A gyűrűs zöldövezeti rendszerbe kapcsolódott volna be az Avas, a népkert, általában minden belvárosi zöld folt és ennek felbecsülhetetlen jelentősége lett volna. Őszintén sajnálhatjuk, hogy a mindennapi gyakorlat elmosta e nagyszerű elképzelést. Kórházat (munkáskórházat írja) a Szentpéteri-kapuban helyez el, kijelöli az új köztemető helyét, a Szent Anna templom felett képzeli az új egyetemet, a MÁV igazgatósági épületet áthelyezi a BajcsyZsilinszky útra. Kereskedelmi és népművelési épületekkel telepíti be a Béke-teret, a görögkeleti templomot három irányból kinyitja és lakútat vezet rá, megvalósítja a Hősök terét. Rendezi a Szinva - partot, fasort telepít oda, új területeket is feltár a Szinvától délre. Talán egyetlen hibája ennek a tervnek, ami lényegében nem is a szerző, hanem feltehetően a program okozta hiba, a városon keresztül haladó kelet-nyugati forgalmi utak hiánya (pl. északi tehermentesítő út stb. )."

9 Hasonlóan kritikus hangot fogalmazott Korner Zsuzsa is: „Az építész tervezők egy része - így néha a nagy városrendezési gyakorlattal rendelkező Warga is - a körutakat csak formai szereppel ruházta fel,... A barokk hagyományokkal átitatott komponálási elvek végletekig vitt alkalmazási formái láthatók Miskolc 192l-es rendezési tervében, ahol az új lakóterületek (tisztviselőtelep, munkástelep stb.) központjában tervezett középületek előtt mindenütt parkosított, tengelyre szervezett terek vannak, s még egy emelt szintű vasút alatti közúti átjáró is a sugárirányú gyűjtőutak fókuszát képezte. Warga a Bodótetőre javasolt egyetemi épületcsoportot és a „Közép-dűlő" északi területére tervezett munkáskórházat is bekapcsolta a középületek környezetében elhelyezett új lakóterületek szerkezetébe." 10 9 Ifj.Horváth Béla : Miskolc városépítés történetének vázlata. Miskolc városrendezési kérdései. 10 Korner Zsuzsa- Nagy Márta:_A városrendezési szabályozások története Magyarországon.