Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Olajos Csaba: Miskolc városrendezési terve a trianoni döntés után

vezőket, ezt a feladatot még nehezíti a vasúti közlekedés kérdésének helyes beillesztése a tervezetbe. A bíráló bizottság egyhangúlag és örömmel állapította meg, hogy több pályázónak is sikerült átgondolt szabályozást javaslatba hozni. Kiválóan sikerült Warga László építész, székesfővárosi nyugalmazott műszaki tanácsnoknak terve, amely magasan kiemelkedik a többi terv közül. Az országos hírű városszabályozónak sikerült olyan megoldást nyújtania, amely Miskolcz városának a messzi jövőben, mondhatni egy századra előre kijelöli az egészséges fejlődés kereteit, úgy a belső lakóvárosrésznek, a villanegyedek, tisztviselői és munkáslakó telepek, mint az ipari fejlődésre a gyárak részére kitűnő érzékkel jelöli ki a legmegfelelőbb területeket, mindezt úgy, hogy a belső közlekedés, valamint a vasúti összeköttetés igényei teljes kielégítést nyernek. Gondoskodik a tervében művészi szépségű városképek kialakításának biztosításául. A városnak ma is legszebb pontját, az Erzsébet teret gyönyörűen kifejleszti. A Korona szálloda helyére tervezi az új városházát, melynek nagy és nyílt árkádja alatt folytatódik az Erzsébet tér, a Városház mögött alakított új tér felé. Ezen a téren helyezi el az új színházat és ezt a tervet a jelenlegi Szemere térrel is egyesített, úgy, hogy itt a városnak egy monumentális határú központját létesíti. Gondosan oldja meg a az Avas és a dombvidék úthálózatát, melyet kocsi és villanyos közlekedésre alkalmas úthálózattal lát el. Szép pontja lesz Új-Miskolcznak a főiskolai csoport is. A mai viszonyok mellett oly jelentős sporttelepeket helyes elosztásban és a megfelelő helyekre teszi. Jelensége a tervnek, hogy a gömöri összekötő vasútvonalat részben mint magasvasútvonalat oldja meg úgy, hogy a város keleti fejlődésére utat nyit." 8 Horváth Béla egy tanulmányában kritikusan elemezte a tervet: ,,....A magunk részéről a Warga-féle terv létrejöttét feltétlen kedvezően kell .... (minősítenünk). Övezeti beosztásra épül az alábbiak szerint: a/ zártsorú beépítési mód, b/ félig zártsorú beépítési mód cl előkertes zártsorú beépítés d/ előkertes félig zártsorú beépítés e/ szab adónál ló beépítés ff gyári városrész g/ bűzös gyárak körzete hl parkok és erdők, i/ gyermekjátszóterek, j/ új középületek, Reggeli Hírlap 1921. november 29.