Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005)

Kapusi Krisztián: A miskolci sajtó egy elfeledett alakja: Hoványi Kornél (1881-1932)

tói már az A Reggel is László nyomdája alól került ki. Nem véletlen, hogy a szatíra egy kézen megszámolható, imponálóan ábrázolt személyiségeinek egyike a kiadó, László Ervin volt.

48 A pozitív szereplök szerény táborához tartozott Bottlik (a szatírában: „Toblik") József, Borsod vármegye és Miskolc város 1917 - 1920 közötti főispánja, aki a proletárdiktatúra alatt heteket töltött a kassai fogházban. Hoványi neki ajánlotta a „Mr. Dollár Őfelsége Keverkolczon" megjelenését.

49 A szatíra sztorija rendkívül egyszerű. Váratlanul Keverkolczra (Miskolcra - K. K.)

50

érkezik a városból elszármazott híres milliomos, Mr. Dollár. A tisztikar krémje zsáknyi pénzt szeretne a reménybéli patrónustól, a szánalomébresztés végett szándékoltan nyomorúságos viszonyokat tár a látogató elé. Erőlködniük persze szükségtelen, hiszen igaz Schütz (valódi nevén Szűcs) Sándor főmérnök megállapítása: „Keverkolcz városa olyan szánalmas állapotban van, hogy ennél szánalmasabb állapotba a legnagyobb mérnöki zsenialitás sem tudja hozni".

51 A Forona (vagyis Korona) szállóban rezervált lakosztályát is a pályaudvar elől induló villamoson utazva kell Mr. Dollárnak megközelítenie. Terv szerint érkeznek a nehézségek: a villamos elcsap egy gyalogost, konfliktus támad a beköltözés adminisztrációja körül. Mr. Dollár nem hajlandó kitölteni a bejelentőlap vallás rovatát. A recepción detektívek tűnnek fel s megvitatják a bonyodalmat: ,,- Azt mondta, hogy a vallás nem fontos? - Igen. - Akkor töltse ki maga a rovatot... írja be, hogy izraelita... - Ertem - szólt tiszteletteljesen a detektív... Szóval azon külföldi zsidó fajhoz tartozik, amelynek itt tartózkodása úgy az ország, mint a társadalom szempontjából veszélyes".

52 Témánál marad Hoványi a másnapi híradások elemzésével, a szót a Keverkolczi Lövőre (valódi nevén: Magyar Jövő) terelve, amely „nem olyan arányokban, de annál pikánsabban kezelte a kérdést „Mr. Dollár őfelsége izraelita?" című cikkében, amelyben nyomatékosan állapította meg, hogy bár anyagi szempontból helyesli Mr. Dollár idejövetelét, nézete szerint azonban faji szempontból aggályok merülnek fel vele szemben. Úgy véli ezért, hogy ezt a kérdést salamoni bölcsességgel kellene megoldani, olyan módon, hogy Mr. Dollár anyagi javait tartsa itt a 48 „A Civilizáció (Kultúra - K. K.) nyomdát (...) valamikor a Hajnal (A Reggel) című napilap bérelte Pál Ervintől (László Ervintől - K. K.), a finomlelkű, ízig-vérig modem könyvkereskedőtől", ld.: Hoványi K. 1922. 170. p. 49 Hoványi K. 1922. 3. p. 50 Többnyire eddig is zárójelben tüntettem fel a Hoványi által kreált-elferdített nevek valóságos alakját és a továbbiakban változatlanul, ekképpen próbálom követhetően azonosítani a szatíra fiktív történetének a korabeli közéletből kölcsönzött szereplőit. 51 Hoványi K. 1922. 34. p. 52 Hoványi K. 1922. 170. p.