Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dankó Viktória: Szendrő város hegyközségi törvényei

Szendrő város hegyközségi törvényei (1617-1727) DANKÓ VIKTÓRIA Észak-Magyarországon, a szőlőtermelésről beszélve legtöbbször Tokaj és a Hegyalja kerül előtérbe, pedig a koraújkorban más borsodi vidékek szőlőtermelése is fontos szerepet játszott a borkereskedelemben, mivel ezen mezővárosok piacain, vásárain folyt az áruk értékesítése és a különböző tájak termékeinek cseréje.

1 Borsod megyében a XIV. században négy olyan település létezett, amelyeknek plébánosi jövedelmei arra utaltak, hogy népességük elérhette a mezővárosi szintet, ezek a városok Sajószentpéter, Edelény, Sajókaza és Szendrő.

2 Ezeknek a településeknek fontos szerepük volt a belső piac létrejöttében. A kialakuló bányavárosok (Csetnek, Dobsina, Rozsnyó) növekvő kereslete a bor iránt, elindította a mezővárosi fejlődés útján a szőlőtermeléshez megfelelő természeti adottságokkal rendelkező borsodi településeket, a már említett Sajószentpétert, Sajókazát, Szendrőt és Miskolcot is.

3 A szőlő szép hasznot hozhatott, hajói gondozták, ezért természetes, hogy szigorú törvényekkel gondoskodtak a védelméről, sőt létrehozták a hegyközség intézményét is.

4 Kecskés Péter meghatározása szerint a hegyközség olyan intézmény, amely általános hatósági jogkör nélküli, de önkormányzati jellege, és meghatározott szervezete volt, ami biztosította a szőlőműveléssel kapcsolatos érdekvédelmet a hegytörvények alapján, amelyek működésének alapját képezték a XVI-XIX. században.

5 Szendrő város hegyközségi szabályzatai 1617-től kezdődően találhatóak meg kötetekbe foglalva. Szendrőn három hegyközség létezett, az Előhegy, Középhegy és a Diós hegy. Mindháromnak fennmaradt a jegyzőkönyve. A három kötetben előfordulnak sérülések, hiányok, de a szövegrészek ismétlődéseiből jól rekonstruálhatóak a törvények. A szabályok alkotása közösségi munka volt, néha egymástól egészen távol fekvő helységek törvényei között is felfedezhetőek közös vonások, melyek magyarázata helyenként megtalálható a hegyközség jegyzőkönyveiben vagy az artikulusok szövege mellett. Előfordul, hogy az egy család kezében lévő birtokokon ugyanazt a törvény követhető nyomon, mint például a Festetics uradalomhoz tartozó szőlőhegyeken.

6 1 Orosz István 1960. 57. p. 2 Tóth Péter 1994. 114. p. 3 Tóth Péter 1994. 114. p. 4 Belényesi Márta 1958. 280. p. s Kecskés Péter 1979. 518-519. p. 6 Égető Melinda 1985.39.p.