Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dankó Viktória: Szendrő város hegyközségi törvényei

Úgy tűnik, hogy a szőlőhegyi törvények alapszövegei közkézen forogtak egyegy borvidéken, uradalmi vagy vármegyei keretben, s ezek helyességét, törvényességét éppen abban látták, ha „régi eleink szerzettének" és „más helységek törvénye szerint" szóltak és csak szükség esetén változtattak rajtuk.

7 A vizsgált kötetek közül az első 1617-ből való, ami érdekes következtetésre adott lehetőséget. A tokaji városi statútumok 1610-ben jelentek meg, és a szendrői artikulusok több ponton is hasonlóságot mutatnak ezekkel, s mivel mint fentebb látható - a gazdák szívesen megosztottak egymással tudásukat egy-egy vásár, vagy éppen a kereskedés alkalmával, okkal vonható le az a következtetés, miszerint a tokaji törvényeket vették át Szendrőn, aztán pedig átalakították saját szokásaik szerint. Ennek egyik bizonyítéka a következő megjegyzés: „Az ötödik Articulust ezzel jobbítottuk..."

8

, ami már Égető Melinda szerint is az átvétel egyik legbiztosabb jele.

9 Arról pedig már konkrét bizonyíték is van, hogy a szendrőiek is továbbadták rendtartásukat, 1694-ben a szomszédos Szőlősardó gazdáinak, a következők szerint: „Szőlős Ardai uraiméknak, melylyel éljenek őkegyelmek".

10 Szendrőn idővel a hegyközség intézménye olyan szintre emelkedett, hogy megerősödésükkel magukhoz ragadták a városi bíráskodás tetemes részét is.

11 A törvények nagyobb része az igazgatási és rendészeti ügyekben követendő gyakorlatot határozza meg. A három szőlőliegynek lehetett egy nagy bírósága, az 1727-es szöveg erre utalást is tesz: „Az három hegynek úgymint Diós hegy, Közép hegy és Elő [szőlőjhegyesi nagy bíróságában".

12 Összevetve a szendrői hegytörvényt más korabeli szabályzatokkal, feltűnik a hegyközségek autonómiája a földesúrral szemben. Részletes képet kapható a hegyközség igazgatási formájáról, de a törvények a művelés részleteire nem térnek ki, ami azt mutatja, hogy a hegytörvényeket azért volt szükséges rögzíteni, hogy a közösségi jognak szerezzenek érvényt az egyénivel szemben. Ennek az anyagnak a közlése talán közelebb enged az eddig kissé elhanyagolt észak-magyarországi szőlőhegyek sajátosságainak vizsgálatához, és egy kezdeti lépést jelent, hogy erről a régióról is kialakulhasson olyan - közel teljes - kép, mint ami a Dunántúlról már a rendelkezésre áll. Az szendrői artikulusok közlése során a szöveghűség volt az irányadó, a mai helyesírásnak megfelelően, ugyanakkor a szöveg „ ízét" megadó archaikus 7 Égető Melinda 1985. 40. p. 8 Szendrő város 14. artikulusa 9 Égető Melinda 1985. 40.p. 10 Égető Melinda 1985. 39. p. 11 Szendrő. 1990. 50. p. 12 Szendrő artikulusai, lásd: első jegyzetpont.