Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kende Tamás: Egy forráskiadás elé. Historigráfiai és forráskritikai kérdések

A hely történetírás a szocializmus évtizedeiben szintén feladatának érezte a nagy történet lokális megfeleltetését, adatolását.

8 Helyben gyártotta a feladott dolgozatokat a szocializmus dicső útjáról, annak büszkén vállalható helyi mellékszálairól. A megfelelésnek és a szövegeknek a történelemhez való megfeleltetésének feladatát tisztességesen elvégezték.

9 Ma mintha egy másik történet íródna... Ahogy az „üdvtörténeti" jellegű szakirodalom esetén is fontos szerepet játszott a nagy történet Szovjetunióból történő importálása, úgy ma is gyakran importált történelmi koncepciókból tanulunk, azokat adatoljuk. Ez a tájainkon újnak - jó évtizedesnek - tekinthető történet arról szól, hogy a végig idegennek megmaradó,

10 elidegenedett kommrrnista pártok (melyek alatt Dolgozók Pártja Határozatai 1948-1956. 1998.; MSZMP KB PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZETE: A Magyar Szocialista Munkáspárt Határozatai és Dokumentumai.. 1956-1962. MSZMP KB PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZETE: A Magyar Szocialista Munkáspárt Határozatai és Dokumentumai 1963-1966.1968.; MSZMP KB PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZETE: A Magyar Szocialista Munkáspárt Határozatai és Dokumentumai; MSZMP KB PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZETE: A Magyar Szocialista Munkáspárt Határozatai és Dokumentumai 1967-1970. 1974.; MSZMP KB PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZETE: A Magyar Szocialista Munkáspárt Határozatai és Dokumentumai. 1971-1975. MSZMP KB PÁRTTÖRTÉNETI INTÉZETE: A Magyar Szocialista Munkáspárt Határozatai és Dokumentumail975-1980. 1983.; A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Vezetó'testületeinek Jegyzőkönyvei. 1-V. 1993-1998. 8 A hely történetírás módszerei és céljai vonalát kívánta meghatározni Deák Gábornak a már megjelenésekor is vonalas tanulmánya: DEÁK Gábor 1968. 385-400. pp. A tanulmány szerzője nem csak megadja a címben jelzett feladat megoldásának ideologikusan helyes irányát és módját, de egy bekezdés erejéig kitér az 1953-as kormányprogramot követő évek helytörténetírásának kritikájára. Szerzőnk szerint az 53-at követő helytörténetírás „túlment a marxista alapozású nevelőmunka keretein", i.m. 387. A dolgozat ideológiai segítséget nyújt olvasóinak, Lenin és Makarenko művei alapján. Vö. ROMÁN János 1969. 4.; A HAZÁÉRT. 1954. E brossurában a XIII. század közepétől kezdődik az a propagandisztikus-irodalmi történet, melynek kiteljesedése a szocializmus; BEKES Dezső - VERES László 1984. 105-120. pp. EMŐDI Gyula 1987. Korszakunkra lásd: 57-66. pp.; LEHÓZCKY Alfréd 1981. 9 A forráskiadások közül kiemelkedik a hat évszázad történetét forrásokkal adatoló, a történetet a szocializmus koráig „fejlesztő" kötet. DEÁK Gábor - GYÍMESI Sándor 1965. A 226 oldalon forrásokat közlő, a szocializmushoz vezető unilineáris fejlődést adatoló kiadvány 51 oldala a munkásmozgalom- és a párttörténeté. Bár csak a munkásmozgalom történetére vonatkozik, historiográfiai szempontunkból megkerülhetetlen forráskiadás a BERÁNNÉ NEMES Éva és ROMÁN János által összeállított ötkötetes „Források a borsodi és miskolci munkásmozgalom történetéhez" I-V. Miskolc, 1975-1984. Az utolsó kötet kronológiailag átfedi a jelen forráskiadást. De csak kronológiailag. 10 Az amúgy hallatlanul szellemes történész Stephen Fischer-Galati a kommunizmus immanens, lényegi ellenségigényéről szólva nem kevesebbet állított, mint: „... in practice, the only enemies are the vast majority of peoples of Eastern Europe and the