Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Prókai Margit: A miskolci nyomdászat és könyvkiadás a 19. század második felében

lágot. Kun Miklós fóbíróvá választásával a városban az a liberális nemesség kapott hangot, amely előkészítette a radikális oldal reformtörekvéseit. Tóth Lajos nyomdájában készült az első miskolci újság, a két gazdag kereskedő, Lichteinstein József és Furman B. Ferdinánd kiadásában megjelentetett Miskolczi Értesítő c. hetilap, melynek ötletét és szükségességét Kun Miklós vetette fel monográfiájában. A lap eleinte gazdasági hirdetéseket tartalmazott, de 1848-ig, amikor hírlap lett és végül meg is szűnt, fokozatosan erősödött közéleti szerepe és politikai jellege, itt jelentek meg Szemere Bertalan felsőmagyarországi kormánybiztos rendeletei, felhívásai. A Tóth nyomda dokrrmenhrmtípusai között a könyvek és időszaki kiadványok (naptárak, kalendáriirmok) mellett színlapok, űrlapok, mezőgazdasági szakirodalom, egyházi kiadványok, alkalmi nyomtatványok, politikai plakátok, röplapok is készültek, amiért a szabadságharc bukása után üldözték. (Kiadványainak részletes ismertetése megtalálható Veres László idézett munkájában.) Csöglei Tóth Lajos nyomdájának helye Szűcs Sámuel várostörténeti naplója szerint valahol a Városháza és a Patak utca (mint a könyvnyomda melleti köz) által határolt területen lehetett. Tóth Lajos kiadványait nem a Szigethy-féle nyomda betűkészletével nyomtatta, hanem korábbi munkahelye, az Egyetemi Nyomda keskeny antikváit vásárolta meg, amellyel formálisan is lehetősége nyílt a nyomdának a provincializmus leküzdésére. Tóth Lajos nyomdájában volt egy keményfából és öntöttvasból kombinált présnyomógép, később új betűkészletre és egy új nyomdagépre (Stanhope-sajtó) Lichteinsteintől kapott kölcsönt (Kiss Kálmán közlése szerint). A szabadságharc miskolci nyomdászának impresszumai: "Tóth Lajos", "Csöglei Tóth Lajos", a szabadságharc leverése után "Tóth Lajos cs. és kir. szabadalmazott könyvnyomó" alakban fordulnak elő. Csöglei Tóth Lajos Miskolcon halt meg 1850-ben, sírja az avasi temetőben található a következő felirattal: „E sírhant fedé Ns. Csöglei Tóth Lajos miskolczi könyvnyomdász hamvait; m. h. 1850. aug. 12. Emlékül fiai." A Csöglei Tóth nyomda utódai Eltérőek a források azzal kapcsolatban, hogy kinek a kezébe került a Tóth nyomda, a mester és tulajdonos halála után. Egyes adatok szerint a nyomda csődbe ment, először rövidebb ideig Nagy Imre könyvkötő, majd Rácz Ádám tulajdonába került.

13 13 Nóvák L (szerk.) 1940.116. p.