Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Prókai Margit: A miskolci nyomdászat és könyvkiadás a 19. század második felében

Más források szerint Csöglei Tóth Lajos halála és a szabadságharc bukása után az üldözés elől menekülő Heilprin Mihály visszakerül Miskolcra és két évig (1850-1852) ő vezeti a volt Tóth Nyomdát. Heilprin Mihály Az 1822-ben született, lengyel zsidó családból származó, rendkívül sokoldalú egyéniségű Heilprin 1842-ben került Eperjesre, majd onnan Miskolcra. A szabadságharc előestéjén (1847-ben) itt ismerkedik meg Szemere Bertalannal a miskolci kaszinóban, ahová sajátos lengyel-zsidó öltözéke ellenére is bejutott. A szabadságharc idején Szemere titkára lett. Az üldözések elől 1850-ben Miskolcra menekült. Nemcsak könyvkereskedése, irodalmi (költői és fordítói), szerkesztői és kiadói ambíciói is voltak a források szerint 18 nyelven beszélő Heilprin Mihálynak. 1846-ban „Zsidó kördal", 1848. március 31-én pedig „Nemzeti Ordal" című (Petőfi: Nemzeti dalára emlékeztető) verse jelent meg, amelyet Miskolcon a Csöglei Tóth Lajos nyomdájában nyomtattak és amiért mind a nyomdásznak, mind a szerzőnek a szabadságharc bukása után üldöztetésben volt része. 1852-ben 4 kötetből álló sorozatot szerkesztett és jelentetett meg Szépirodalmi könyvtár sorozatcímmel. A sorozat első kötete Tompa Mihály: Regék, beszélyek című műve két füzetben. A második kötet Seribe, Eugène: Carlo Broschi című, a harmadik kötet Sue: A fukarság című műve.

14 O jelenteti meg Karács Teréz műveit is 1853-ban. Kiadványainak érdekessége az impresszum helyett a kiadás szerzői jogának közlése (copyright), „Kiadó tulajdona" illetve Karács Teréz műveinél: „író tulajdona" szöveggel. Azt talán túlzás állítani, hogy ő volt az első miskolci könyvkiadó, de elismerést érdemlő a könyvkiadásban és szerkesztésben megnyilvánuló profizmusa. Annak, hogy 1850-1852 között ő vezette a Csöglei Tóth-féle nyomdát, eddig annyi a feltárt bizonyítéka, hogy a Heilprin kiadásában megjelentetett művek betűkészlete azonos a Tóth Lajos nyomdájáéval.

15 Heilprin Mihály 1856-ban kivándorolt az Egyesült Államokba, Philadelphiában könyvkereskedést nyitott, majd New Yorkba került, ahol újságok és enciklopédiák szerkesztésében kamatoztathatta kiadói-szerkesztői tehetségét. 1888-ban hunyt el, egyes vélemények szerint New Yorkban (Szendrei), mások szerint Summith-ban (New Yersey). M Borsodi Szemle, 1958. 39. p. 15 Kiss K. kézirat 9. p.