Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Prókai Margit: A miskolci nyomdászat és könyvkiadás a 19. század második felében

A nemzeti függetlenség és szabadelvű gondolkodás melletti kiállásra témánk szempontjából jó példa a megyei közgyűlés tiltakozása a cenzúra ellen 1841-ben, annak kapcsán, hogy Csöglei Tóth Lajos nyomdai privilégiumát engedélyezték. „... annak azon tartalmát, hogy a kiváltságot nyert folyamodó által nyomtatandó minden iratok előző vizsgálat alá vétessenek, - Hazai törvényeinkbe ütközőnek láttyuk - ..."

4 Az óvás tehát egyértelmű dokumentált tiltakozás a cenzúra ellen, a szabadságharc előtt hét évvel. Cenzúra és ipartörvények „Már 1573-ban császári-királyi rendelettel megtiltatott, hogy bárki is könyvnyomtató sajtót merjen állítni a felség engedelme nélkül. A rendelet szerint minden „nyomtatott papirosra" rá kellett tenni a szerző és a könyvnyomtató nevét és a nyomtatás idejét."

5 Az 1848-as sajtószabadság a kiadványok ugrásszerű növekedésével járt együtt, amit később különböző törvények tartottak kordában. A 19. század második felében az 1852-1867-ig érvényben volt törvény szabályozta a könyvkiadás jogát. Ennek föloldását az 1872. évi Vili, tc. jelentette, mellyel a többi iparággal együtt a nyomdászatot is szabad iparrá nyilvánították. A törvény első §-a szerint: „A magyar korona területén minden nagykorú..., nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátai közt, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállólag és szabadon gyakorolhat."

6 Az ipartörvényt követően a 19. század utolsó negyedében az 1884. évi XVII. tc. annyiban jelentett józan korlátozást, hogy a nyomdászmesterséget képesítéshez kötötte. A nyomdászat robbanásszerű változásait jelzik a statisztikai adatok is: 1801-ben Magyarországon 46 1850-ben 77 1900-ban 680

7 nyomda működött, vagyis a század második felében csaknem tízszeresére nőtt a nyomdák száma, nyilván a törvénykezéssel összefüggésben. Gazdaságtörténetileg előnyben voltak a nagyvállalkozások, főként a részvénytársasági formák, melyekből a század második felében félszáz alakult. Ezek többsége sokoldalú vállalkozás volt, nemcsak nyomdaüzemet, hanem könyv- és lapkiadót, könyvkereskedést és papíripari vállalkozást is magába foglalt. 4 Leszih A., 1933. 8. p. s Szűcs A., 1948. 9. p. 6Susits L, 1976.19. p. 7 Kiss I., 1974. 87. p.