Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Prókai Margit: A miskolci nyomdászat és könyvkiadás a 19. század második felében

Ebben az időszakban azonban országosan is a kis és közepes nagyságú nyomdák számának nagyarányú növekedése jellemző. Technika történetileg a század közepétől jellemző a König-féle gyorssajtó, 1873-tól pedig a rotációs gépek elterjedése. A század második felében az iparművészet fejlődésével párhuzamosan a könyvek külső formájában is törekedtek a művészi kivitelezésre. Nyomdatechnikailag a fametszet dominált, de használatos a réz- és acélmetszet is, ekkor alakulnak ki a különböző fotomechanikai eljárások (autotípia, fénynyomás, cinkográfia stb.). Az 1880-as években alakul ki a modern könyvkötészet is. Könyvtörténeti sajátosság, hogy a század közepétől a könyv címlapja jelentősen megváltozik, „... eltértek ama szokástól, hogy a címeket sorokkal tálhalmozzák és mindinkább közeledtek ama irányhoz, hogy a címlapon kevés sorban a legszükségesebb legyen feltüntetve."

8 Miskolc nyomdászati kezdetei A nyomdászattörténeti források megegyeznek abban, hogy a városban csak a 19. század elején alakult ki a nyomdászat (Szigethy Mihály nyomdájával), amiben sok felső-magyarországi település megelőzte Miskolcot (Kassa: 1635, Lőcse: 1617, Sárospatak: 1640, Vizsoly: 1588). Eltérőek a vélemények azonban az ezt megelőző, 1787. évi nyomdára utaló forrással kapcsolatban. A városi jegyzőkönyv szerint ebben az évben „... a város engedélyt ad bizonyos „új híreknek" kibocsátására. Özvegy Landererné könyvnyomtatásának [Szűcs Andornál: „könyvnyomtató nénak"] házánál bizonyos újonnan támadott Újság írónak, az uj híreknek kibocsátására szabadság engedtetett." (Miskolc városi jegyzőkönyv bejegyzése 1787. Január 31.)

9 A kutatók többsége (Szűcs Andor, Kiss Kálmán és hivatkozóik) szerint ez az adat egy akkori vándor könyvnyomtatóra vonatkozik, aki minden bizonnyal Landerer Lipót Ferenc budai könyvnyomtató özvegye (Landerer Katalin) lehetett, de ő nem élt a lehetőséggel. Marjalaki Kiss Lajos szerint a városi jegyzőkönyv bejegyzésének idézése hiteles, ám a nyomda helye „nem Miskolcra, hanem Kassára vonatkozik!"

10 Marjalaki szerint a szöveg pusztán azért került a miskolci városi jegyzőkönyvbe, mert terjesztési, előfizetési funkciói voltak. Az idézetben említett „Újság író" pedig szerinte Kazinczy valamelyik társa lehetett. s Steinhofer K., 1915. 74. p. 9 Kiss K. kézirat 9. p. 10 Marjalaki Kiss L.: 1959. 69. p.