Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Fazekas Csaba: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adalékok a „kádári konszolidáció" egyházpolitikájához

melyekkel az egyházi munka területén számolnunk kell. Éppen ezért igen differenciált munkára van szükség ahhoz, hogy a még passzivitásban élő papokat az ügy mellé állítva megértessük velük azt a nemes feladatot, melynek megvalósításán a világ minden becsületes embere munkálkodik. Ez a feladat pedig a világ népeinek összefogásával a szabadság, a világbéke, az emberek jobb életének megteremtése. Ehhez természetesen nekünk kell szorosabb kapcsolatot tartani, akik a fenti feladatokhoz való jobb hozzáállásra próbáljuk formálni a hívő tömegeket és a papságot. Megyénkben élő papságnak még igen nagy befolyása van a vallásos tömegekre, ezért a jövőben figyelmesebben kellene foglalkoznunk az esetenként felmerülő problémákkal, és nem olyan álláspontot elfoglalni, hogy „Engem ugyan nem sokat érdekel". Ezt azért írom le, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy ha valami olyan probléma merül fel községekben, ami az egyházzal kapcsolatos, akkor először foglalkozzon vele a községi illetékes szerv és csak ha nem tudják megoldani, vagy illetékességüket meghaladja, akkor küldjék felsőbb szervekhez. A gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő, hogy a községi vagy járási szervek határozott állást foglalnának vagy javaslattétellel továbbítanák az ilyen ügyeket. Az esetek nagy többségében minden megjegyzés nélkül „intézkedés végett felterjesztem"-mel érkeznek a megyéhez az egyházakkal kapcsolatos ügyek és ez meghosszabbítja az intézkedés idejét, mert ismeretekkel rendelkezve helyben kellene eldönteni nagyobbrészt, hogy javasoljuk, vagy nem javasoljuk, és hogy miért? Megyei vezető elvtársak felé pedig az a javaslatom, hogy ezen a területen - ha lehet szélesítsék érdeklődési köreiket és foglalkozzanak többet az ilyen vonatkozású problémákkal, mert egy ember ennek a megoldására sem elvileg, sem gyakorlatilag nem képes. Nem szeretném „misztifikálni" az ezen a vonalon végzendő munkát, de azt meg kell mondanom, hogy igen sokoldalú és ahogy szokták mondani, eléggé kényes terület, mert soha sem lehet tudni, hogy az illető papon keresztül még kiket érint érzékenyen egy-egy intézkedés. Ezért kérem, hogy alapos átgondolással, bölcs tanácsokkal és utasításokkal segítsenek az elvtársak engem a jövőben és ne hagyjanak magamra ebben az eléggé sűrű dzsungelben, mert Pártunk egyházpolitikájának helyes gyakorlatát csak így tudjuk kialakítani. Javaslatom továbbá, hogy ennek a munkának megkönnyítése érdekében legyen járásonként egy elvtárs megbízva ilyen irányú megfigyeléssel és tevékenységgel, hogy így a megyében kialakuljon egy állandó hálózat, akik foglalkoznak a legszorosabban vett egyházi ügyekkel. Helyes lenne, ha ezeket az elvtársakat a járási pártbizottságok irányítása alatt működtetnénk, és így a pártbizottságok is részletes tájékozottsággal bírnának területükön, ugyanakkor egy helyes megyei kép is kialakulhatna. Ezt azért javaslom, mert az Állami Egyházügyi Hivatal is pártol ilyen megoldást és én ezt a Megyei Pártbizottságon már ezelőtt kb. egy félévvel elő is adtam. Ugyancsak az Állami Egyházügyi Hivatal részéről történt eligazítás alapján javaslom, hogy a megyei vezető elvtársak foglalkozzanak a temető kérdésével is. Az eligazítás alapján ugyanis országszerte ki kell alakítani azt a gyakorlatot, hogy ahol a temető betelik, ott már nem kell az egyháznak új temetőhelyet adni, hanem a község vagy a város vegye kezelésbe. Ehhez azonban szükséges, hogy a jelenleg hatósági kezelésben lévő temetők rendbehozására fordítsunk nagyobb gondot, mert egy elhanyagolt temetőbe nem szívesen temetik hozzátartozóikat az emberek. A temetkezés érzelmi alapon történik mindég, és az egyház ezt nagyon aktívan kihasználja a kapcsolatok fenntartására és új kapcsolatok szerzésére. A temetők fent javasolt rendezésével az egyházaknak igen erős lehetőségét tudnánk megvéknyítani. [sic!]