Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Fazekas Csaba: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adalékok a „kádári konszolidáció" egyházpolitikájához

DOKUMENTUMOK I. Átfogó jelentés a megyei pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztályának, 1958. Jelentés a vallásos ideológia és a klerikális reakció elleni harc néhány időszerű kérdéséről A vallásos ideológia és a klerikális reakció elleni harcban az utóbbi években értünk el eredményeket. Mint társadalmi életünk egész területén, az ellenforradalom itt is nagy károkat okozott, a korábbi évek fejlődését megállította, sőt visszavetetette. Az ellenforradalom óta kialakult helyzet, az eredmények, a bizonyos fokú előrehaladás nem jelenti azt, hogy e területen megyénkben minden rendben van. Az egyes osztályok, rétegek helyzetét figyelembe véve megyénkben a fejlődés nem volt egyértelmű. Megyénkben legjelentősebb előrehaladás a munkásosztály soraiban tapasztalható. Világnézeti kérdésekben, a vallásos előítéletek leküzdésében a munkásosztály a legszilárdabb támasza pártunknak. Különösen a törzsgárda nagyüzemi munkások és családtagjai között csökkent az egyházi szertartásokon résztvevők száma. Jelentősen csökkent közöttük a fanatikus vallásosak csoportjához tartozók száma. Nagyobb részük csak a nagyobb ünnepek alkalmával vesz részt egyházi rendezvényeken, vagy ragaszkodik különféle szertartásokhoz, szokásokhoz (hittanbeíratás, keresztelés, esküvő, temetés). A vallásoktatásra való jelentkezés a nagyüzemi munkáslakta területen lévő iskolákban a legkevesebb. Miskolc általános iskoláiban a beírt tanulók 15,8 %-a jelentkezett hitoktatásra, ugyanakkor a Vasgyári fiúiskolában a százalékarány csupán 7,8 %-ék. [sic!] A nagyüzemi munkásokhoz viszonyítva sokkal erősebb a vallási befolyás a faluról bejáró, kétlaki dolgozók, bányászok, vasutasok, városi kispolgárokból kikerülő munkások között. E rétegek szorosabb kapcsolatot tartanak a vallással, aktívan részt vesznek a szertartásokon, gyermekeiket többségükben beíratják hittanoktatásra. Helyzetüknél fogva e réteg nevelése sok nehézségbe ütközik. Bizonyos fokú előrehaladás, fejlődés tapasztalható a parasztság soraiban, de ennek ellenére itt a legsúlyosabb a helyzet. A fejlődés megyénkben a mezőgazdaság szocialista szektoraiban a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozói és családja körében mutatkozik elsősorban. E rétegek részéről tapasztalható nagyobb érdeklődés a természettudományos ismeretterjesztő előadások iránt. Csökkent náluk a babonás előítéletekhez, vallási szertartásokhoz való görcsös ragaszkodás is. Legsúlyosabb a helyzet az egyénileg dolgozó parasztok között. A vallás gyökerei megyénkben itt is a legmélyebbek, közöttük találjuk a legtöbb bigott vallásost, álszenteskedőt, akik legszorosabb kapcsolatban vannak az egyházzal. A parasztság között azonban ez a vallásosság csak látszólag mély. Tapasztalataink alapján a vallásosság fokát több helyen inkább a tradíciókhoz, szokásokhoz való ragaszkodás dönti el, amely azt bizonyítja, hogy a parasztság között is a vallás gyökerei a felszabadulás után erősen fellazultak. Az ellenforradalom óta nem csökkent, sőt több helyen emelkedett az egyházi szertartásokon részt vevők száma. Megyénkben a vallásoktatásra jelentkezett tanulók legnagyobb része e réteg gyerekeiből kerül ki. Közöttük az utóbbi időben is szaporodott az egyházi adófizetők, az egyházat aktívan anyagiakkal is támogatók száma (gyűjtések, templomépítésre, renoválásra). A papság e réteg felé fejti ki a legaktívabban tevékenységét. Az értelmiség között is tapasztalható fejlődés, de társadalmi szerepüket figyelembe véve az értelmiség nagy részének a fejlődése nem kielégítő. A fejlődés elsősorban a mű-