Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Fazekas Csaba: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adalékok a „kádári konszolidáció" egyházpolitikájához

szaki értelmiség és pedagógusok egyes tagjainál, csoportjainál tapasztalható. Az értelmiség egy része az ellenforradalom alatt, után, de még napjainkban is nyíltan kifejezte, vagy kifejezi vallásos meggyó'zödését. Egy részük régi szektáns hibáktól félve ma is álcázza, titkolja vallási meggyó'zödését. Miskolcon más kerületbe, vidéken más községbe járnak egyházi szertartásokra. Rendkívül káros hatással van a nevelők vallásos meggyőződése a tanuló ifjúságra, figyelembe véve a nevelők magatartásának jellemformáló, szocialista embert nevelő szerepét. Nem megnyugtató az orvosok, szabad foglalkozású értelmiségiek helyzete sem. Jelentős eredményt értünk el az ifjúság között is. Megyénk iskoláiban folyó természettudományos oktató-nevelő munka a fiatalság körében fejti ki legnagyobb hatását. A tanuló ifjúság egy részénél tapasztalható elsősorban közömbösség a vallási szertartásokkal, a vallásoktatással szemben. Az elmúlt évek tapasztalatai a vallásoktatásra járók számaránya a jelentkezésekhez viszonyítva azt igazolják, hogy legtöbbször csak a szülő, az anya akarja a gyermeke vallásoktatását, a gyermek e kötöttség alól minden eszközzel igyekszik szabadulni. Megyénk általános iskoláiban az elmúlt évekhez viszonyítva (59,6 %) ez évben valamelyest csökkent a hitoktatásra jelentkezők számaránya. (53,7 %) Miskolc város általános iskoláiban a múlt évi (32,4 %) számarányt figyelembe véve jelentősebb a csökkenés. (15,8%) Nagyobb arányú a csökkenés az általános gimnáziumokban. A miskolci gimnáziumokban a múlt évben 7,3 %, ez évben 1,4 %, a vidéki gimnáziumokban az elmúlt évben 19 %, ez évben 7,4 %-a jelentkezett a tanulóknak vallásoktatásra. A számok reálisak, mert ez évben sem történt szerveink részéről adminisztratív eszközök alkalmazása. Az egyház a szokott módszerekkel ez évben is. Szokatlan időben szervezett szertartásokon, a felnőtteken keresztül fejtett ki propagandát. A papok párttagokat és vezetőket kerestek fel, hogy felhívják figyelmüket a vallásoktatáson való jelentkezésre. Alsószuhán a pap valóságos lelki terror alatt tartotta a szülőket. Mint mondták - nem akarnak ellentétbe kerülni a pappal - ezért íratták be gyermekeiket hittanra. Több helyen feltűnő volt a cigány tanulók nagyszámú jelentkezése. Célkitűzéseinkkel ellentétben több párttitkár (Ragály, Szentsimon, Hidasnémeti, MÁV állomás párttitkára), pártvezetőségi tagok, sok párttag, tanácselnök, tanácstitkár, rendőr, munkásőr, katonatiszt is beíratta gyermekét hittanra. Ez tükrözi a pártbizottságok, pártszervezetek gyenge munkáját is. Ormosbányán 28 párttag összesen 41 gyermeket íratott be vallásoktatásra, amely a községben az összes jelentkezők (124) 32 %-a. A fejlődés lassan mutatkozik, de több jel arra mutat, hogy az erjedés megindult. Több helyen nagyobb számban csak az alsó tagozatos tanulókat íratták be hittanra. (Szikszó, Lak, Tibolddaróc, Homrogd). A községek többségében a szülők elsősorban a közvéleménytől félve íratták be a gyermekeket, mint a nevelők mondják, a hittanra járás már közömbös számukra. Örvendetes, hogy a nevelők elenyészően kevés számban íratták be gyermekeiket hittanra, s akik beíratták, elsősorban papfeleségek voltak. Közép- és főiskolákon, egyetemeken a tanulók feltűnően gyenge világnézeti nevelést kapnak. Gyakori jelenség, hogy a középiskoláról, főiskoláról kikerülő tanulók vallásos meggyőződésűek maradnak. Az iskolán kívüli fiatalság között, különösen a serdülő munkás-paraszt és értelmiségi KISZ-tagság között jelentősen csökkent a vallásos befolyás, nőtt érdeklődésük a természettudományos kérdések iránt. Nem kielégítő a helyzet a nők között. Megyénkben a munkásasszonyok egy részénél, különösen a paraszt és városi kispolgár nőknél erős vallási behatás tapasztalható. A hittanra való beíratás tapasztalataink szerint az esetek 70-75 %-ban az anya elhatározása