Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Holopcev Péter: „Eltanácsoltak" II. (Adalékok a miskolci kitelepítés történetéhez)

rétegek beilleszkedjenek az általuk elképzelt társadalomba, adminiszt­ratív módszerek indokolatlan alkalmazásával próbálták megoldani a „problémát". Munkára kényszerítés - kényszermunka Újjáépítési közmunka kötelezettség címén tartós közmunkára, leg­feljebb 6 hónapra igénybe lehet venni korhatár nélkül, de testi alkalmas­ság és teljesítőképesség figyelembevételével: 1. Akik önként tagjai voltak a) német katonai vagy rendfenntartó alakulatnak b) volsbrmdnak c) 1944.március 31. után nyilas, nemzeti szocialista 2. családi nevüket korábbi német hangzású névre visszaváltoztatták 3. 1945.január 1. után árdrágítás vagy közellátás elleni bűncselek­ményért jogerős szabadságvesztés letöltése után 4. önhibájából rendszeres munkát nem végez, megélhetését biztosító jövedelmet igazolni nem tudja (munkakerülő) 44 A törvényhatóság első tisztviselője rendelhette el az igénybevételt. Először azokat vették igénybe, akik valamilyen szempontból károsak voltak a társadalomra, de még ugyanebben az évben megjelenik a 7000/ 1945. M.E. sz. rendelet a közérdekű munkakötelezettség szabályozásá­ról. A rendelet alapján a közérdekű munka állampolgári kötelesség 45 , munkára kötelezhető 46 : 1. férfi 18-60 év, nő 18-42 év 2. mezőgazdaságban dolgozó 16 évtől 3. mindenki személyesen 4. büntetés végrehajtó intézetben levő, fogházban levő, internált 47 Tömeges, csoportos munka elrendelésére is volt lehetőség: 1. termelés súlyos veszélyeztetése esetén 2. aki a közelben lakik 3. közhírré tenni, kihirdetni 4. községenként kivetni 5. ha a munkások távol laknak munkatáborok létesíthetők 6. újjáépítési miniszter rendelheti el 48 44 4000/1945. M.E. sz. rendelet 9. §. 45 l-§. 46 3. §. 47 Ezt szabályozza: 4000/1945. M.E. sz. rendelet 4817. §.

Next

/
Thumbnails
Contents