Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Holopcev Péter: „Eltanácsoltak" II. (Adalékok a miskolci kitelepítés történetéhez)

más helyén rendőrhatósági felügyelet vagy szükséghez képest rendőrhatósági őrizet alá is lehet helyezni.

32 A rendőrhatósági felügyelet volt az enyhébb intézkedés. A felügyelet alá helyezett nem hagyhatta el a községet (települést), tiltva volt számára a telefon használata illetve távirat feladása és fogadása. Ha családjáról gondoskodni tudott, összeköltözhettek, de akkor ők is rendőrhatósági felügyelet alá kerültek.

33 A második világháború idején biztonsági okokra hivatkozva internáló táborba kerültek azok, akiket évekkel korábban baloldali szervezkedésben való részvételért vagy annak gyanújával már számon tartottak a hatóságok. Borbély-Maczky Emil Borsod megye főispánja 1941. június 30-án kiadott körlevelében „az összes gyanús személyek" azonnali internálását írta elő, ezzel túllépte hatáskörét, hiszen csak a belügyminiszter volt jogosult a rendőrhatósági őrizet elrendelésére. KeresztesFischer akkori belügyminiszter nem is hagyta szó nélkül az intézkedést és azt hatásköri túllépésnek és jogalap nélkülinek minősítette.

34 Jaross Andor belügyminiszter 1944. március 31-i rendeletében feloszlatta az ellenzékinek minősített pártokat és a kommunista gyanús, valamint szélső baloldali mozgalmak vezetőinek és veszélyesebb tagjainak rendőrhatósági védőőrizet alá helyezését, internálását rendelte el.

35 Ekkor az internálás már elsősorban a politikai ellenfelek elszigetelésének eszközévé vált. Internálásnak minősíthető az izraelita vallásúak gettóba gyűjtése is, hiszen elszállításukig ugyanazon rendszabályokat alkalmazták ellenük, mint a rendőrhatósági őrizet alá vontakra. A lakosság ekkor szembesült először a tömeges jogfosztás tényével, azoknak a polgártársaik meghurcolásával, akikkel együtt éltek, vagy dolgoztak évtizedeken keresztül. 1945. január 20-án Moszkvában Magyarország képviselői aláírták a fegyverszüneti egyezményt. A magyar kormány kötelezte magát arra, hogy internálja a német állampolgárokat.

36 Őket később áttelepítették Németországba. Az 1945:7.tc 37 l.sz. mellékletében az internálás mint büntetésforma jelenik meg (3 §.)

38 Az internálás legkisebb tartama 6 hónap - leghosszabb tartama 2 év. Amennyiben a népbíróság büntetésként 321939:2.tc. 150.§. 33 760/1939.B.M.SZ. rendelet 3-4.§. 34 PI Arch. 651.

f. 3/1941. Idézi: Bozsikné 2000. 73. p. 35 MOL BM 1944-1-5999. 3&1945:5.tc. 1/b. pont 37 A népbíráskodás tárgyában kibocsátott kormányrendeletek törvényerőre emeléséről 38 Hatályon kívül helyezte az 1440/1945. M.E. sz. rendelet l.§-a