Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

tozott. A városi tervmegbízott statisztikai kimutatásai, a határidők ütemezése (tervköltségvetés készítése, vállalatba /munkába/ adás, munkakezdet, munka-átadás) egyértelműen arra utal, hogy a tervet 1950 augusztusáig kívánták teljesíteni. A tervezés 50 új beruházásra vonatkozott, s a tervezett megvalósítási költség 6.698.000 forint volt. (Ez megközelítőleg négyszerese annak az összegnek, amelyet a város a tervidőszak első évében felhasznált.) A tervek „mezőgazdasági beruházások" címen 1 db új mezőőri lakás építését és 4 db lakás helyreállítását, a sajóparti 25 m

3-es fekália-telep helyreállítását, 700 lgm

3-es gyepmesteri telep helyreállítását, 50 m

3-es dögtér és új porlasztó kút építését, az állatvásártéren új kerítés, kapu és iroda építését, valamint a város egy Sajón túli tanyájának helyreállítását tartalmazták. Mezőgazdaság „fejlesztésre" mindöszszesen 204.000 forint jutott. Az egészségügyi és szociális intézmények kiemelt helyet kaptak a beruházások között. Új idősek otthonát tervezték 17 szobával, a napközi otthonokat házvásárlásokkal, majd azok átalakításával tervezték összesen 24 szoba állt volna így rendelkezésre. Egy 7 helyiséges csecsemő-védőotthon újonnan való felépítése, óvodák helyreállítása, Tapolcán vásárlás és átalakítás útján egy új óvoda indítása, egy önálló központi népkonyha kialakítása, 50 ágyas új tanoncotthon építése, egy 900 m

2-es népfürdő kialakítása a Sajóparton és a város területén 2 db nyilvános (földalatti) illemhely kialakítása szerepelt még a szociális tervek között. Az idősek otthona 4.400, az óvodák felújítása 3.400 forintba, az összes beruházás pedig 2.481.000 forintba került (volna). A Népkert rendezése, körbekerítése és a sportpálya korszerűsítése jelképes támogatást kapott, s a megvalósítást is 1950 nyarára tervezték. Az iskolák, tudományos, művészeti és kulturális intézmények viszont a 6.740.000 forintos tervezéssel a legfontosabb szektorát képezték a városfejlesztésnek. 12 db általános iskola helyreállítását tervezték 1950-ig. A diósgyőri Árpád utcai iskola bővítése, Majláton a Szent István üti iskola bővítése volt a cél. Helyreállítás (iskola-belső felújítás és átalakítás) várt a miskolci kereskedelmi leányiskolára, az ipari leány középiskolára és a II. számú volt polgári fiúiskolára. (Ezek a háborús károkat szenvedett iskolák között szerepeltek az 1944/1945. évi összeírásokban!) Laktanyaátalakítással kívánták elhelyezni az 1930-as évektől tervezett Kereskedelmi Főiskolát. (Ennek Miskolcra telepítésére még Klebelsberg Kuno kultuszminiszter tett ígéretet a város vezetőinek.) Az Eperjesről áttelepített Jogakadémia átalakítását, nagytermekkel, tanári szobákkal való bővítését tervezték 1948. júniusi kezdéssel és 1950. májusi befejezéssel. (Az építkezéssel a Zenepalota épületében 8.000 légm

3 bővítést kívántak