Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

megvalósítani.) Az óvónőképző intézet részére kollégium, a múzeumnál könyvtárteremmel való bővítés szerepelt. A Színház 1950-ig tervezett felújítására 153.000 forintot, a Zeneiskola felújítására pedig 115.000 forintot terveztek. A Kereskedelmi és Iparkamara épületének közkönyvtárrá történő átalakítására (olvasóterem, büfé, szociális helyiségek) 1948—1950 között 80.000 forintot kívántak felhasználni. Középületek közül 13 helyreállítást, egy-egy esetben vásárlással új intézmény elhelyezését tervezték. így a diósgyőri rendőrlaktanya, a városháza bővítése, az adóhivatal, a tűzoltó laktanya, a hejőcsabai közigazgatási kirendeltség helyreállítása szerepel. (Ezek egyébként már szerepeltek a polgármester 1947. december végi összesített beszámolójában mint „megvalósult" beruházások.) Újdiósgyőrben vásárlás útján szerettek volna közigazgatási székházat kialakítani egy arra alkalmas épületben. A „közigazgatási székház"-ak feltűnnek a város más területein is, így pl. Tapolcán, de üzemekben is, mint pl. a vasúton. Tervezett létrehozásuk vagy a tervmegbízotti mrmkával (s annak külön apparátusával), vagy a közigazgatás korábbi rendszerével várható átalakításával lehetett összefüggésben. A terv utolsó fejezetrészében a közművek „rekonstrukciója" jelenik meg. 1949-1950 között a közvágóhíd és a vásárcsarnok csatornázását, ugyanakkor épületbővítését tervezték, illetőleg új - de számszerűen meg nem határozott - közkutak telepítését tartották szükségesnek. Az 500.000 forintot alig meghaladó költségtervezés arra utal, hogy ezek nem voltak igazán „frekventált" területek. * # * 1948. december 30-án Budapesten a megyei és városi tervmegbízottak munkaértékelésére került sor. A terv végrehajtásának konkrét eredményeiről nem esett szó, a „feladatkijelölések" viszont üzenetértékűek az elkövetkező hónapok történéseivel kapcsolatban. A Tervtanács képviselője „kijelölte az önkormányzatok helyét a terv végrehajtásába", „kiértékelte a tervmegbízottak munkáját és pontosan körvonalazta a hatáskörüket", egyben „körvonalazta az ötéves terv összeállításával kapcsolatos teendőket, az állami ötéves terv elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás megszervezését." Tehát egy évvel a törvény megszületése előtt, vagyis az első ötéves terv „indítása" előtt, illetve másfél évvel a hároméves terv elkezdése után már nem a tervezés és a végrehajtás eredményessége, a kitűzött célok megvalósíthatósága a fontos, hanem a készülő ötéves tervvel kapcsolatos adatszolgáltatás. A három éves tervről csak