Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

és részlettervének végrehajtását is ellenőrizni." A városi megbízott javaslata ésszerűnek tűnt, amikor azt kérte, hogy a városi üzemekben ne tervmegbízott dolgozzon, hanem az a városi tervmegbízott egy-egy helyettese legyen. Ez sem tűnt igazán ésszerűnek, hiszen „a vidéki városok üzemei részben kicsinyek, s főleg arra kell figyelemmel lenni, hogy ezek a kisebb üzemek sokszor nem is rendelkeznek külön költségvetéssel, hanem a város háztartási költségvetésében szerepelnek", így nemcsak a tervmegbízottak alá-fölérendeltségi viszonya nem látható át, hanem pontosan az sem tudható, mennyi tervmegbízott dolgozik, mennyi jelentés készül a végzett munkáról, s annak összegezésért ki a felelős, ki juttatja el az Országos Tervtanácshoz. Nem lelhető fel a tervmegbízott kérdéseire, felvetéseire adott válasz (lehet, hogy nem is kapott választ aggályaira), annyi viszont bizonyos, hogy amikor a város elkészítette összesített jelentését a 3 éves terv eredményes, és idő előtti befejezéséről, már az iratokon nem olvasható: Hammer Fidél neve (sem). A 3 éves terv célkitűzései, módosításai és eredményei 1947- 1949 között 1948. május 30-án Nagy Ferenc miniszterelnök lemondott, majd emigrálásra kényszerült. Utódja a kisgazdapárti Dinnyés Lajos lett, aki június 10-én ismertette kormánya programját. A magántulajdon elismerésétől a közigazgatás reformjának kilátásba helyezéséig az elképzelések széles skálán mozogtak. A program középpontjában azonban a hároméves terv célkitűzéseinek megvalósítása állt. Az augusztus 31-én megtartott országgyűlési választások előtt azonban 1947. augusztus 1-én megkezdődött a tervidőszak. Előzménye a június 9-ei pártközi értekezlet volt, amely a tervre vonatkozó törvényjavaslatot véglegesítette. Ekkor született döntés a Tervgazdálkodási Tanács és az Országos Tervhivatal létrehozásáról, amelyek hatáskörét kormányrendelet szabályozta. Itt már felvetődött a hitelszervezet államosítása, amely november 21-én, 1947. XXXIII. tc.-ként fogalmazódott meg, ill. került becikkelyezésre. Ezt 1948. április 29-én követte az azévi XXV. tc, amely törvénybe iktatta a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosíjtását. A „tervteljesítésre" is hatással volt az 1948. június 16-án kihirdetett törvény az egyházi iskolák államosításáról (1948: XXXIII. tc). Az 1949. május 15-ei országgyűlési választásokat augusztus 18-án a Magyar Népköztársaság Alkotmányának törvénybe foglalása követte (1949. évi XX. tc), majd - hivatalosan - bár csak december 31-én - fél évvel a határidő előtt - fe-