Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

jeződött be a 3 éves terv, 1949. december 10-én megszületett a törvény az első ötéves tervről (1949: XXV. tc). A terv nemzetgazdasági szintű jelentőségét egy történészi vélemény a következőképpen minősíti: „A gazdaság teljesítőképessége 1949-re nagyjában - egészében helyreállt. Az ipar nettó termelése közel 30%-kal meghaladta az 1938. évi szintet, a mezőgazdaságé viszont kb. 10%-kai elmaradt attól. Mivel a földhöz juttatott parasztság élelmiszer fogyasztása jelentősen megnőtt, a mezőgazdaság árutermelése csak háromnegyede volt a háború előttinek. A rekonstrukció időszakában bizonyos szerkezeti változások is bekövetkeztek a gazdaságban; nőtt az alapanyag és energiatermelő ágazatok aránya, csökkent a könnyű- és élelmiszeriparé. A kapacitások újjáépítésének árnyoldala volt, hogy az nem a legkorszerűbb műszaki vívmányok alkalmazásával valósult meg (miként a nyugati országokban általában, hanem az eredeti technikai, hatékonysági szintet állította vissza. A hároméves terv időszakában a nemzetgazdasági beruházások 33%-a az iparra, 17%-a a mezőgazdaságra jutott, és kb. fele irányult egyéb anyagi és nem anyagi ágakba (az un. „tercier" szektorba). A nemzeti vagyont ért kárt 1949-ig csak részben lehetett pótolni: a lakáskapacitások, a hálózati infrastruktúra stb. helyreállítása a következő évekre, sőt évtizedekre húzódott át.

69 A „rekonstrukciós" időszak ágazati és szerkezeti változásai közül alábbiakban csak a lakásépítési és infrastrukturális kérdésekkel foglalkozunk, előre is jelezve, hogy a kitűzött feladatok jelentős arányú megvalósulása mellett alapvetően fontos beruházások áttolódtak az ötéves terv időszakára, vagy az azt követő évekre. Miskolc város polgármesterének 1947. végi jelentése szerint a városfejlesztési beruházások teljes összege 479.500 forintot tett ki. Ennek egynegyedét a városi úthálózat helyreállítására (125.000 f.), másik negyedet a Szemere utcai Szinvahíd újjáépítésére fordították (100.000 f.). A beruházási összeg felével a következő feladatokat oldották meg: állami átkelési szakaszok (ti. városba be- és kivető országutak) helyreállítása, kiskőburkolatú, kerámiaburkolatú, aszfaltburkolatú és terméskő-burkolatú utak kiegészítése, hengerlése, helyreállítása (58.000 f.). Járdák helyreállítása, az avasi partfal helyreállítása és a papszeri támfal újjáépítése, Szinva mederszabályozás, partok helyreállítása. A belső városmajor helyreállítása, a Palóczy u. 3. számú, találatot kapott telek és építményei kisajátítása (ez volt a város egykori ügyvédi kamarai elnökének és or69 Pölöskei F. - Gergely J. - Izsák L., 1997. 311—312. pp.