Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

egynyílású, vasbeton közúti híd a Szinván, 1 db vasszerkezetű villamoshíd a Szinván, 2 db egynyílású, vasszerkezetű közúti híd a Szinván, 2 db egynyílású faszerkezetű közúti híd a Szinván (tehát összesen 10 db Szinvahíd), továbbá l-l db villamos és közúti vasszerkezetű határhíd, 2 db faszerkezetű híd a Hejőn, 1 db vasbeton völgyhíd és 3 db vasszerkezetű kisvasút völgyhíd. Tehát a város és környéke közlekedésének „alappillérei" teljesen megsemmisültek, ami számszerint 21 db hidat jelent. A főutakat a katonai járművek tették tönkre, a közutak viszont aknatalálatokat kaptak. (A károsodás 5-20% között mozgott.) „A vasutak pályatestei az aknatalálatoktól, a vasúti állomások a bombázásoktól és a robbanásoktól szenvedtek. A rendező-pályaudvar három bombázást kapott, kettő kevésbé, egy igen súlyos volt, akkor teljesen elpusztult, a kár 100%. A tiszai állomás egy alkalommal szenvedett bombázástól, akkor a kár 20% volt, azt helyreállították. Úgy a tiszai, mint a gömöri vágányhálózatot az elvonuló németek robbantással elpusztították. A gömöri épületeit ezen felül felégették. A károsodás ezen a két állomáson 80%.

58 A felsorolás legteljesebb az ipari üzemek és a bányák esetében. (Ez a Kereskedelmi és Iparkamara külön információ-gyűjtésére épül, azért ez a legpontosabb. Megnevezi az üzem, vállalat, bánya nevét, 1945-ben már dolgozó munkáslétszámát, a háborús kár mértékét, s annak kiváltó okát, a gépi károsodás jellegét.) A felsorolásból az alábbiakat tudjuk meg. A „Városi víz- és csatorna üzem" 65 fővel dolgozik, a kár mértéke 15%, jellege különböző, hiszen a németek, majd a szovjetek ittléte, a háború nemcsak a hálózatot érintette, hanem az üzem alkatrészkészletét, járműparkját is. A „Városi közvágóhíd" még nem működött, 16%-os épületkára a belövésektől keletkezett. „Miskolci Villamos Üzemek", amely részvénytársaság volt a villamos és közlekedési vállalatok számára, egyaránt kielégítette a város és a vasút árammal való ellátását. A közvilágítás biztosításában 196 fő dolgozott, a vezetékekben, transzformátor állomásokban, épületrobbantásokban 10% kárt tudtak kimutatni. A vasút áramellátásában 191 fő dolgozott, elsősorban vezeték és raktári-anyagkészletben volt kimutatható a 9%-os kár. A városi üzemek mellett állami tulajdonban volt a „lillafüredi erdei vasút" (LAEV), ahol 145 fő volt a létszám a hidakban, járművekben, felszerelésben kimutatható kár pedig 5%. A város területén legnagyobb üzem az állami vasutaké volt, a „MÁV Műhely"-ben 940-en dolgoztak. Az épületkár 85%-os, a gépekben, mozdonyokban mutatkozó veszteség 95%-os, a felszerelések (raktári készletek) sa BAZ. mLt. XXI. 503/a. 12.640/1945. 3-4. pp.