Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

temetőben a ravatalozó pusztult el, s a róm. kat. templomot érte a legna­gyobb kár (kb. 60%). Aknatalálatot kapott (vagy a közvetlen környék, s ezért sérült meg) a Búza téri görög katolikus, az avasi református és a mindszenti római katolikus templom. (Az épületkárt 30-30%-ban jelöl­ték meg.) A 15%-ban sérült templomok közé sorolták a hejőcsabai római katolikus és református, a Palóczy és a Kazinczy utcai ortodox izraelita templomokat. A többi templom többnyire üvegkárt szenvedett. Ellenben a város ostroma és a jelentés között eltelt fél év alatt kirabolták (!!) a gö­rög keleti, a mindszenti és a martintelepi római katolikus templomokat. A harmadik részben összeírt műemlékek száma kevés volt Miskolcon. (1957-ben történt meg először a műemlék, műemlék-jellegű épületek táblákkal történő jelölése a városban. A „műemlék-kataszter" ezt meg­előzően készült el.) 1945-ben ennek megfelelően a „város területén mű­emlékké nyilvánított épület nincs", műemlék jellegűek voltak a - felso­rolt - templomok, a Borsod-miskolci múzeum, a Vármegyeháza, a Hu­nyadi utcai un. Patay-ház, amely az érseki leánynevelő intézet interná­tusa volt, valamint a nemzeti színház. A károsodást összességében 50%­ban határozták meg. Ugyanilyen (vagy nagyobb) károsodás érte a diós­győri római katolikus templomot, a diósgyőri várromot, valamint a szentléleki zárdaromot is. A városban megsérült középületekről a ne­gyedik fejezet szólt. Legsúlyosabbnak a Búza-téri vásárcsarnok állapotát ítélték, kára 60% volt. Az Erzsébet kórház-tömbben a Járványkórház és a Vasgyári kórház 70-70%-ban sérült. Az Erzsébet kórház 20%-os, míg a Fertőtlenítő Intézet 100%-os károsodást szenvedett. A kaszárnyák körül a Tüzér laktanya (Baross G. u.), az Apponyi (ma Szeles) utcai Légvédel­mi laktanya, a Rudolf Gyalogsági Laktanya (Zsolcai kapu) és a Huszár­laktanya általában 30-30%-ban sérült, a Helyőrségi kórház (Zsolcai-kapu tömb) 50% kárt szenvedett. E laktanyák bombatalálatot kaptak. Akna­találatok következtében könnyebben sérült meg a Hadtestparancsnok­ság, valamint a Szentpéteri kapui légvédelmi laktanya (10-10%). Az el­vonuló német csapatok felgyújtották a Légierők laktanyáját, amely épí­tés alatt állott, de a hangárok már teljesen készen voltak. Ez a laktanya teljesen megsemmisült. A főispán kárjelentésének ötödik fejezete a hidakat, vasúti közleke­dést és a közút-hálózatot érinti. A legnagyobb károsodás a hídjainkat érte, mértékük 70 és 100% között mozog, aszerint, hogy a pillérek-hídfők milyen mértékben mentek tönkre. A „kárlistán" szerepel 1 db kétvágá­nyos, vasszerkezetű vasúti Sajóhíd, 1 db egyvágányos, vasszerkezetű vasúti Szinvahíd, 1 db háromnyílású, vasbeton, közúti híd a Sajón, 5 db

Next

/
Thumbnails
Contents