Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

újításával kapcsolatos vállalkozói munkák finanszírozására fordítja, illetve használja fel. Miskolc város teljes adósság-állománya 1928-ban a három kölcsönből 1.643.000 dollár (9.366.100 Pengő) volt. Ezeken kívül két olyan kölcsön terhelte a várost, amelynek összege 200.000 Pengő volt.

8 A három dollárkölcsön után 993.275 P. kamatot kellett fizetnie a városnak, amelynek kb. 80%-át, 557.795 pengőt tudott biztosítani éves kereseti és forgalmi adóbevételekből, míg a maradó 20%-ot bérleti díjakból, vagy más, de nem rögzített módon és „csatornákon" kellett „összehozni". Az elkészült és elfogadott „törlesztési terv" szerint félévenkénti 19.100 dolláros törlesztéssel a felvett pénzek visszafizetése 1953. július l-ig tartott. A város tehát teljes vagyonát bekötötte, negyed évszázadra jelzáloggal terhelte. (Mindez úgy történt, hogy fel sem vetődött még a második világháború, s az azt követő politikai rendszerváltozás, annak az egyéni és társadalmi lét minden területére kiterjedő vetületeivel.) A Speyer-kölcsönből 12 „nagyberuházás" valósult meg. Alábbiakban ezekről csak olyan mélységig esik szó, amelyből kitűnik, hogy a munkálatok mikor fejeződtek be, milyen költségkihatásuk volt, s a második világháború pusztításai érintették-e ezeket az objektumokat, beruházásokat. 1. Járvány kórház és Fertőtlenítő Intézet. A megvalósítás helyszíne a Farkas Jenő - Csabai kapu - Bottyán János - Semmelweis Ignác utcák által határolt, kb. 28 hold területen elhelyezkedő Erzsébet kórház délkeleti része. 1928-1940 között folyt az építkezés, részben Báthory Lajos tervei alapján. Az 1940-es évek elején 6 épülete, illetve pavilonja volt a járványkórháznak. A teljes építési költsége 1.046.347 pengő volt úgy, hogy a Speyer-kölcsön mellett az Országos Betegápolási Alap támogatására is szükség volt. A számottevő költség túllépés az ingatlan-kisajátítás magasabb értékéből, a víz- és szennyvízcsatorna-rendszer, a makadám út és járdák kiépítéséből volt indokolható, amelyről a városi költségvetésből volt szükséges gondoskodni.

9 A már teljesen kiépült kórházat és fertőtlenítőt 1944-ben súlyos bombatalálatok érték (a rendező-pályaudvarnak szánt bombák, „sodródtak" el). A romeltakarításra és fel,- ill. újraépítésre 1946. áp8 Ennek egyik részét iskolaépítésre az Országos Népiskolai Alaptól, másik részét lakások építésére a Pénzintézeti Központtól vette fel a város. BAZ. mLt. IV. 1903/a. 75. kgy/ 1928. 20. köt. 105-117. pp. 9 BAZ. mLt. IV. 1903/a. 200. kgy/1938. 30. köt.