Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

rilis-augusztus között került sor.

10 A teljes helyreállítás az államosítást követően a hároméves terv időszakára esett. 2. Zene- és női kereskedelmi iskola a Zárda-téren (ma: Bartók-tér). A Speyer-kölcsön felosztásakor 348.000 Pengőt terveztek a zene- és női kereskedelmi iskola megépítésére. (Ez az összeg ugyanannyi volt, amennyiből a Búza téri Vásárcsarnokot felépíteni gondolták.) Az épület terveit Waelder Gyula 1926-ban elkészítette, s a munkálatok megkezdésétől - az un. Hercz-féle telken - egy éven belül felépült a monumentális palota. A „funkcióváltás" időközben történt, hiszen 1927-ben a városi zeneiskolát avatták fel az épület falai között. A tényleges építési költség 628.600 pengőbe került, de a túllépést 280.600 P. - a város közgyűlése tudomásul vette, ill. a kölcsön terhére a teljes befejezés költségét biztosította.

11 Az épületben 1938-ban helyet kapott a 10-es honvéd hadimúzeum, majd 1944-1948 között itt helyezték el az akkor már bizonytalan jövőjű Jogakadémiát.

12 Az épület a háború alatt súlyosabb károsodást nem szenvedett, a tankerületi főigazgató, „kárlajtsromában" nem találjuk. A 3 éves terv kulturális beruházások c. fejezet alatt 1947-1949 között a Jogakadémia épületének helyreállítására 400.000 forintot különített el.

13 Átalakítása, esetleges funkcióváltása többször is felvetődött 2002-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola mellett a Miskolci Egyetemhez tartozó Bartók Béla Zeneművészeti Intézet működik itt. 3. A Búza-téri vásárcsarnok. A vásárcsarnok felépítésével a kölcsön előtt is, a kölcsön szétosztása, felhasználása során pedig gyakran foglalkozott a közgyűlés.

14 Münnich Aladár elképzelései, tervei kaptak támogatást, s egy sor jónevű miskolci cég közreműködésével alig több, mint egy év alatt a pozsonyi vásárcsarnok mintájára készült el a korszak egyik kiemelkedő alkotása. Építésének tervezett költsége 340.000 pengő volt, a teljes költség viszont csaknem duplája lett (704.260 P.). A hiány pótlása részben az 1928-ban felvett harmadik kölcsön terhére történt, másrészt egy 1934-ben felvett városi kölcsön terhére, amely a városi villamosüzem, ill. villamossági tröszt fejlesztését kellett volna, hogy szolgálja. A vásárcsarnok másfél évtiio BAZ. mLt. IV. XXI. 159/1947. H Keller F., 1927. 5-41. pp. 12 Dobrossy I., 1995. a. 67-76 pp., valamint Id. Felsó'magyarorszagi Reggeli Hírlap, 1938. július 2.) 13 BAZ. mLt. XXI-510. 601/1948. « BAZ. mLt. 1903/a. 185. kgy/1925., 38. kgy/1926., 226. kgy/1926.