Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

van újabb kölcsön felvételére. A határozat kimondta, hogy a „felvett kölcsön az I. és II. egyesített városi kölcsönt közvetlenül rangsorban követi. S így a város az első és a második egyesített kölcsönkötvény tulajdonosának sérelme nélkül kijelenti, hogy ezen kölcsönöket közvetlenül követő rangsorban mindennemű vagyontárgyát és jövedelmét egyenlő arányban leköti ezen most felvett 800.000 dolláros törlesztéses kölcsön javára. Tudomásul veszi a város közönsége, hogy vagyontárgyait és jövedelmét ezen kölcsönt nyújtó intézetek beleegyezése nélkül más hitelező javára le nem kötheti."

3 Tehát a visszafizetésig elárverezték a város javait, valamennyi vagyontárgyát és létező jövedelmét. (A város ekkortól adósságai törlesztésére „működött".) Az első kölcsön három részletben, 1925. szeptember 22-én, október 19-én és november 23-án érkezett meg a miskolci bankokhoz.

4 Összesen 12 bank volt érintett az akkor még koronában érkező pénz fogadásában, illetve a célfeladatok finanszírozásában.

5 A második kölcsön fogadásával Miskolc Város Közgyűlése 1926-ban foglalkozott.

6 1926. márciusa és 1927. júliusa között ugyanazon 12 hitelintézethez érkeztek a pénzek, mint az első esetben, s a munkák finanszírozása, ellenőrzése is a bankok kezében volt. Az 1928. június 14-én tartott városi közgyűlés arról határozott, hogy a korábbi két kölcsön, de az azt megelőző városi hitelfelvételek és adósságok törlesztése, illetve kiegyenlítése érdekében a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár budapesti pénzintézetektől együttesen, de egyenlő arányban vegyen fel a város egy újabb jelentős, 800.000 dolláros kölcsönt. A 7. pontban rögzített, 25 éves törlesztési idejű kölcsön feltételei rendkívül kemények, a városra nézve olyan megterhelőek voltak, hogy azoknak a teljesítése belső adók kivetése nélkül elképzelhetetlen volt.

7 A város határozatban kötelezte magát, hogy a 800.000 dolláros kölcsönt kizárólag (!!) az eddigi függőkölcsönök teljes kiegyenlítésére, valamint a városi úthálózat fel3 BAZ. mLt. IV. 1925/e. 4. dob. 75. kgy./1928. 4 BAZ. mLt. IV. 1903/a. 32937/1925., 36203/1925., 39767/1925. 5 Ezek a következő pénzintézetek voltak: Borsodmegyei Takarékpénztár, BorsodMiskolczi Hitelbank, Felsőmagyarországi Takarékpénztár és Leszámítoló Bank, Miskolci Agrárbank, Miskolci Hitelintézet, Miskolci Kereskedelmi és Gazdasági Bank, Miskolci Takarékpénztár, Miskolci Népbank, Magyar-Olasz Bank miskolci fiókja, Nemzeti Hitelintézet miskolci fiókja, Belvárosi Takarékpénztár miskolci fiókja, valamint a Miskolci Önsegélyező Hitelszövetkezet. 6 BAZ. mLt. IV. 1903/a. 212 kgy./1926. 18. köt. 304-305. pp. 7 Dobrossy I., 1996. 427^28. pp.