Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Dobrossy István: „Miskolc az ország első tervvárosa". A 3 éves terv (1947-1949) előzményei, megvalósítása és következményei

viszonyok között. A megvalósulás mértéke, vagy a meg nem valósulás nem a levéltári dokumentumokból, nem is az időszakos jelentésekből és összegezésekből tűnik ki, hanem a ténylegesen létező, mindenki által megtapasztalható valóságból. A „Speyer" amerikai bankkölcsön szerepe Miskolc fejlődésében (1925-1939) Bethlen István miniszterelnök és közvetlen mrmkatársai egyéves előkészítő munkája eredményeként Magyarország 1924-ben 250 millió aranykorona összegű kölcsönt, illetve kölcsönkibocsátási lehetőséget kapott. A kölcsön szükségessége kétségeket vet fel, társadalmi- gazdasági hasznossága a mai napig vitatott.

1 A kölcsön felvételében minden bizonnyal nagy szerepet játszott Magyarország háború utáni elismertetése, egyfajta menekülés a Jóvátételi Bizottság ellenőrzése alól. A Népszövetség közvetítésével és ellenőrzési jogával ugyanakkor Magyarországnak az antant békerendszerbe történő befogadása jeleként megszületett a kölcsön felvételének alapja és lehetősége.

2 A pénzügyi stabilizáció érdekében ki kellett alakítani egy monopóliumot a bankjegykibocsátás területén, s így lett a magyar bankok bankja az 1924. június 24-én létrehívott Magyar Nemzeti Bank. A magyar nemzetgyűlés 1924. IV. tc. alatt iktatta be a stabilizációs törvényt, az V. tc. alatt pedig a Nemzeti Bank (MNB) megalapításáról szólt. Ezzel lehetőség nyílt a külföldi bankkölcsön felvételére, amely Speyer-kölcsönként került a köztudatba, majd a történeti szakirodalomba. A magyar államkölcsön felvétele után, annak „folyományaként" már 1925-ben elkezdődhetett a városok kölcsönfelvétele. 48 magyar város, (illetve település) közöttük Miskolc is szerepelt az „igénylők" listáján. A városok külföldi kölcsönéről az 1925. évi XXII. tc. rendelkezett. Miskolc ekkor 500.000 dollárt kapott, amely 17 milliárd 821 millió 250 ezer koronának felelt meg. (1927. január 1-től a tranzakciókat átszámították az új pénznemre, a pengőre, amely 12.500-as „osztószámot" jelentett, így 1 dollár - 3 pengőnek felelt meg, a város által felvett hitel összege pedig 1.425.800 P. volt.) 1926-ba Miskolc felvette a második kölcsönt 343.474 dollár értékben (ebből már természetesen levonták a kamatokat). 1928-ban a város közgyűlése úgy határozott, hogy szükség 1 Sz. Ormos M., 1964.137. p., Bertényi I. - Gyapay G., 2001, 529-531. pp. 2 Benes M. - Bozsányi G. - Kende J. 1994. 48-49. pp., Pölöskei F., - Gergely }., - Izsák L., é.n. 73-79. pp.