Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)
Kende Tamás: Egy forráskiadás elé. Historigráfiai és forráskritikai kérdések
A Függetlenségi Front és az Ideiglenes Nemzetgyűlés helyi, miskolci sajátossága volt, hogy az eredetileg tíz delegált képviselő számát, a MOKAN-ra való tekintettel 10 főről 12-re növelték. Ezzel is elismerve a magyar vidéken kiemelkedő ellenállási szervezet és mozgalom már a létéből is fakadó érdemeit. Két kommunista, két kisgazda, két szakszervezeti, két MOKAN-os, egy szociáldemokrata, egy polgári demokrata és egy „haladó értelmiségi" alkotta a miskolciak küldöttcsoportját az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. A „miskolci frakcióban" az országos átlagot jócskán meghaladó módon voltak képviselve a kommunisták, lévén a két szakszervezeti és a két MOKAN küldött is természetesen kommunista volt, ahogy az volt a „saját jogon" delegált Nógrádi Sándor is. 19 Az új ország legitim és közvetlen újjáépítésének alapkérdéseiben nem volt különösebb vita a különböző pártállásű küldöttek között. Nem az volt a kérdést, hogy mit és mit ne, hanem a kérdés az volt: hogyan? A Kommunista Párt álláspontja a népfronton alapuló népi demokrácia volt. Ebből fakadtak az első - párton belüli - nézeteltérések. Hogy ezeket megértsük, tudnunk kell, hogy a Kommrrnista Párt helyi szervezetei leggyakrabban spontán módon alakultak meg az egyes településeken, gyakran az 1919-es tapasztalatok és emberek reaktivizálásával. A debreceni székhelyű Központi Vezetőség gyakran csak elfogadhatta a kész helyzetet, hogy közreműködésük nélkül jöttek létre nagy létszámú pártszervezetek: ahogy a korszakban gyakran nevezték őket, a helyi „kommunista pártok". Oly módon szerveződtek meg, hogy e szervezetek nem ismerték a Magyar Kommunista Párt Szegeden kiadott szervezeti szabályzatát, politikai irányvonalát. Ebből kettős gond keletkezett, mely megoldatlanságával az egyre nagyobb területek felett ellenőrzést gyakorolni akaró Központi Vezetőségnek szembesülni kellett. Az egyik gond az volt, hogy vagy az 1919-es vezetők, hagyományok felbukkanása nyomán vagy mint Miskolcon, a MOKAN szereptévesztésébői fakadóan sokan úgy értelmezték az új szituációt, hogy ismét a proletárdiktatúra megteremtése és megerősítése van napirenden. 20 Ez a konfliktus a legélesebben épp Miskolcon mutatkozott meg, ahol a Tóth Béla vezette MOKAN és a helyi Kommunista Párt a Központi Vezetőség politikájával konfrontálódva a helyi proletárdiktatúra intézményeit igyekezett létrehozni. Mindezt olyan módon tették, mintha ellenséges területen mukoid KOROM Mihály 1979, 4. 44-55.pp. Vö. LEHÓCZKY Alfréd-SURÁNYI Róbert 1971, 5968. pp. 20 BERÁNNÉ NEMES Éva 1979.168-169. pp.