Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kende Tamás: Egy forráskiadás elé. Historigráfiai és forráskritikai kérdések

Egy forráskiadás elé Historiográfiai és forráskritikai kérdések KENDE TAMÁS hogyan írható le? miként beszélhető el? minek tekinthető'?

1 A kommunizmusról, mint meghatározás szerint forradalmi eszméről (eszmékről) és forradalmi politikai irányzatról (irányzatokról) való beszédmód sokban hasonlít a forradalmakról szóló több évszázados tudományos diskurzusra. Leegyszerűsítve két meghatározó hagyományos megközelítést tudunk megfigyelni. Az egyiket nevezzük üdvtörténetinek, míg a másikat összeesküvés-elméletinek. Ahogy a forradalmakról, úgy a kommrmizmusról való elbeszélés jellegzetesen ideologikus, világnézetileg meghatározott. Alapvetően két szín jellemzi azt: a vörös és a fekete. Manapság leginkább ez utóbbi szín az uralkodó, árnyalatok nélkül. Nem véletlenül fekete a kommimizmus mai könyve

2

. A feketének nincsenek árnyalatai. Mindkét - világnézetileg egyformán determinált - megközelítésben vannak párhuzamos elemek. Legfontosabb hasonlóságuk, hogy a nagy marxista-leninista ideológusok munkásságának és az ideológiá(k)nak alapvető fontosságot tulajdonítanak. Csak épp ellenkezően értékelik őket. Mindkét konstrukcióban a marxista, s főként lenini ideológia a biztos alap, melyre a történeti koncepciók épülnek. Előfordul, hogy a politikai csillagkép változásai következtében a két koncepció szerzői is azonosak. A fentiekkel összefüggésben a történetek forrásai is a leggyakrabban ugyanazok mindkét megközelítés hívei számára. (A jobb sorsra érdemes párttörténészek és „szovjetológusok" korfordultával ugyanarról beszélnek és írnak, mint tették évtizedekig, csak épp ellenkező előjellel. A forrás majd' mindig ugyanaz.) A kommunista mozgalom és kommunista pártok vezetőinek munkái, az arról szóló iratok és emlékfoszlányok, illetve az idealizált vagy épp vizionált lenini típusú, a 1 PEREC, Georges 1995. 2 COURTOIS, Stéphane, et. al. 2000.