Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Tarczai Béla: A császári és királyi Lajos Viktor 65. gyalogezred története

A 65. gyalogezred az 1914-18-as vüágháborúban. 6 A Monarchia vezérkarának felvonulási terve szerint a 65. gyalogez­rednek a keleti frontra, az oroszok ellen kellett hadba szállnia. A mozgó­sítási parancs - ami nem jött váratlanul - megérkezése után alig 24 órá­val az ezred mind a négy zászlóalja menetkész állapotban volt. Miskolc­ról az ezredtörzs, az I. és III. zászlóalj, valamint a géppuskás század, au­gusztus 8-án, vadonatúj, halványpiros parolival díszített csukaszürke egyenruhában, az ezred indulójának hangjai mellett vonult a pályaud­varra. A miskolci és a besztercebányai zászlóaljaknak Munkácson kellett egyesülni a II. zászlóaljjal. A hadszíntérhez való közelség miatt ugyanis, itt szerveződött az utánpótlás és itt állt fel a pótkeret is. Az ezredpa­rancsnok ekkor Stanagoray-Stanoilovits István ezredes, előzőleg a sza­badkai 86. cs. és kir. gyalogezrednél zászlóaljparancsok volt. A segéd­tiszti szolgálatot 1912. óta a háború végéig Fritsch Ottó százados látta el. A személyi összetétel a hadba vonulás időpontjában a következő volt: magyar 75,6%, rutén 8%, tót 7%, lengyel 3,7%, német 3,4%, cseh 1,7%, olasz 0,2%. 7 A tisztek magyarok, osztrákok és lengyelek voltak. A vezénylési és szolgálati nyelv természetesen német volt, de a tisztek iparkodtak magyarul is megtanulni. Az ezred hadkiegészítési körzete hivatalosan Bereg, Szabolcs és Zemplén vármegye volt, de szükség sze­rint - különösen azután, hogy nagy személyi veszteségeket kellett pó­tolni - a Monarchia egész területéről vonultattak be embereket Mun­kácsra. A teljes hadikészültség elérése után az ezred Galíciába, Przemysl körzetébe vonult, majd rövid pihenő után, augusztus 25-én átlépte az orosz határt. A hadműveleti területen a Lipót bajor herceg által vezetett 4. hadsereg, a Boroevic Szvetozár gyalogsági tábornok parancsnoksága alá tartozó VI. (kassai) hadtest és a miskolci 15. hadosztály - parancsno­ka Nőhring vezérőrnagy - alárendeltségében harcolt. Rövidesen át is esett a tűzkeresztségen, mert 25. és 28-a között először az orosz lovasság, majd a gyalogság támadását kellett feltartóztatnia Pukarczow-Hopkie helységek mellett. 28-án éjszaka az ellenség nagy erőkkel oldalba tá­madta a mieinket, s ennek következtében az ezred kénytelen volt hát­rább húzódni. Eközben a még tapasztalatlan ezred érzékeny vesztesége­ket szenvedett. Első hősi halottja Klaisz hadapród, zászlótartó volt, akit gránátrobbanás ölt meg, s vele együtt elveszett az ezred zászlaja is. Ez nagy erkölcsi veszteségnek számított. Elesett mintegy 600 ember, köztük 6 Nem a világháború történetével foglalkozunk, ezért az ezred szereplését vázlatosan ismertetem. 7 A nemzetiségek megnevezését a korabeli szóhasználattal közlöm.

Next

/
Thumbnails
Contents