Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Tarczai Béla: A császári és királyi Lajos Viktor 65. gyalogezred története

az árvízkárosultak javára. A királytól 3 tiszt és 16 közlegény kapott kitüntetést. Nem csak az ezred, hanem a város életében is kiemelkedő eseménynek számítottak a főrangú emberek látogatásai. Ezek közül elsősorban a császár és király szemléit kell megemlíteni. O volt ugyanis a legmagasabb rangú látogató, egyúttal a véletlenek kedvezőtlen összejátszása révén, mindig történt valami kellemetlenség, ami megzavarta az ünnepi hangulatot. A 65. ezred megalakulása után elsősorban zenekarával, esetenként díszszázad kiállításával vett részt a fogadásokon. 1853-ban Ferenc József betegsége, 1872-ben édesanyja, Zsófia bajor hercegnő halála miatt maradt el a látogatás és ment kárba az előkészület. 1857. szeptember 9-én a város határában, fogadás közben gr. Szrimay Tamás, a Haller huszárok alezredese agyvérzést kapott, lefordult a lováról és meghalt. A vendég emiatt a színházban rendezett díszelőadáson nem jelent meg. 1881. szeptemberében a Borsod vármegyében rendezett nagy hadgyakorlaton vett részt a király. A miskolci programba a népkerti lőtér megtekintését is felvették, és természetesen illett a vendégnek is célba lőni. De mielőtt a lövésre sor kerülhetett volna, egy gyerek futott át a céltáblák előtt (a rosszmájúak szerint nem is véletlenül), mire a király ingerülten letette a fegyvert és elhagyta lőteret. Ekkor történt az is, hogy Váncza Mihály újságíró a királyi lakosztály szemétkosarából előhalászott bizalmas távirat szövegét elközölte egy pesti újságban. Ezután a király még kétszer járt Miskolcon, de csak átutazóban, és a pályaudvaron fogadta a város és a katonaság tisztelgését. A császár-királyon kívül jártak Miskolcon a Habsburg család főhercegi rangú és magas tisztségeket betöltő tagjai. Megszemlélte ezredét Edward Albert angol trónörökös, és járt itt Milán szerb király is. Az ilyen látogatások alkalmával a 65. gyalogezred díszszázada és zenekara mindig közreműködött. 1912-ben, a balkáni háború idején, 7 török tiszt és 103 közlegény érkezett Miskolcra. Őket a macedón hadsereg űzte át Boszniába. A hadijog szerint internáltaknak minősültek, de itt a városban szabadon mozoghattak, és jól érezték magukat. A legénységet a 65-ösök laktanyájában szállásolták el, a tiszteket a két gyalogezred tisztjei vették pártfogásba. 1914 tavaszán a rendőri szolgálatot Miskolcon a katonaság vette át. A jól értesültek ezt az intézkedést a háború előszelének tartották, ami azután augusztusban be is következett.