Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Tarczai Béla: A császári és királyi Lajos Viktor 65. gyalogezred története

kényszerrel besorozták az osztrák hadseregbe és a birodalom legtávolabbi zugaiba vezényelték őket. Nagy terhet jelentett a beszállásolás is. Resuch tábornok városparancsnok a segédtisztje Brönner őrnagy meglehetős szigorral használta ki a hatalmából adódó lehetőségeket. A város nem rendelkezett annyi laktanyával és tiszti szállással, amennyi a megszállók elhelyezésére elegendő lett volna, ezért a magánlakásokat vették igénybe. Ebben az időben a városban a Szinvaparti Szepessy kúria, a színház szomszédságában épült tiszti lak és a Tetemvár környéki laktanyák, végül az avasi (mindszenti) lóiskola állottak rendelkezésre. így az elszállásolandó katonákból jutott a környező falvaknak is. A városi tanács évtizedek óta, rendszeresen foglalkozott a laktanyaépítés gondolatával, de az 1767-es újvárosi (Temetvári) nagyobb építkezésen kívül más terveket nem tudott megvalósítani. Az ostromállapot idején felgyülemlett feszültségeket betetőzte, hogy 1849. augusztus 20-án megjelentek Miskolcon a zsandárok és letáboroztak a színház telkén lévő kvártélyházban (ma Déryné u. 3. sz.). A megszálló erők parancsnokai között akadtak jószándékú tisztek is, akik kezdeményezték a városlakók és a katonák közötti ellentétek enyhítését. Gróf Albert, a Hartmann bakák ezredese már 1849-ben bálokat rendezett az ezred zenekarának közreműködésével. A miskolci hölgyek és fiatal férfiak ezeket a bálokat bojkottálták, sőt a bálterem szomszédságában húzatták a cigányokkal a csárdást. Ebben viszont az osztrák tisztek nem akartak részt venni. Miskolc az ostromállapot feloldása után, 1860-ban a 65. gyalogezred 2 zászlóalja révén kapott először állandó helyőrséget. Mellette, 1800 óta élt a városban a 12. ún. palatinális (nádori) huszárezred, melynek első tulajdonosa József nádor volt. 1850-től 1867-ig gróf Hallerkői Haller Ferenc lovassági tábornok, 1888-tól Edward Albert angol trónörökös, a későbbi VII. Edward király kapta az ezredet. Később, részben a város kezdeményezésére, részben felsőbb elhatározás folytán más fegyvernemhez tartozó alakulatok is megtelepedtek, s így fokozatosan kialakult Miskolc katonaváros jellege. Ezt lehetővé tette a 80-as évek nagy laktanyaépítési programjának megvalósulása. 1886-ban a város a Serház és a Borsy malom épületeit ajánlotta fel tüzérség elhelyezésére, 1888-ban felépült a 10es honvéd gyalogos és a Ferenc József lovassági laktanya, 1889-ben átvette a hadsereg a Rudolf gyalogsági laktanyát, és utoljára, 1896-ban készült el a tüzér laktanya. Az 1869-ben megalakult 10-es honvéd gyalog-