Levéltári Évkönyv 11. (Miskolc 2002)

Kapusi Krisztián: Hitközségi konfliktusok és az izraelita skizma időszaka Miskolcon (1850-1875)

egyénekbűT"

27 állt össze a kinevezett elöljáróság. Az oktrojált vezetéssel szembeni a priori ellenérzést csak növelt eaz új templom építése körüli pénzügyi visszaélések botránya. Az értékesített imaszékek havi illetékeiből befolyó összeg a megemelt gabellával és a vagyonosabbak 16000 forintjával egyébként sem fedezte a költségeket, a hitközségnek még öt évvel a zsinagóga felépülte után is fizetési gondjai voltak, 1868-ban 25000 forint kölcsönt vett fel a Miskolci Takarékpénztártól. Az országos politikában bekövetkező változások hatására, a hatvanas évek elejével kapcsolatban beszélhetünk hitközségi választásokról; Borsod megye főispáni helytartójának jelöltjei közül - főbírói ellenőrzés mellett - végső soron maguk választhattk elöljáróikat a miskolci zsidók. Előfordult, hogy nem éltek a fenti „jogukkal", ilyen esetben a főispáni helytartó rezignáltán megjegyezte, hogy a közösség „rejtélyes fondorlatok következtében az elöljárói választásba nem bocsátkozott, emiatt állomásomhoz kapcsolt hatalomnál fogva a Miskolczi Héber község elöljáróságát kinevezem..."

28 A főbírónak címzett instrukciói szerint egyébként is „megtörténhetne, hogy a Miskolczon divatozó makstskodás anynyira felhágna, miszerint a választásnál a zsidóság egy része bé nem folyna, vagy más módon azt akadályozná, azon esetben Tekintetes Uraságod egyedül a kijelentésből a választást czélba venni, és attól el nem térni, hanem a választást feloszlatni szoros kötelességének"

29 tartsa. A folyamat egészére jellemző példaként idézhetjük az 1864. május 30-án lezajlott választást. Máriássy Ádám főispáni helytartó 3-3 egyént jelölt ki az első-, másod- és harmadgondnoki tisztségre. László József főbíróval közölte utasításait és a neveket, egyúttal rábízta a procedúra levezénylését. Hangzavar és méltatlankodás közepette voksoltak május 30án a jelöltek közül választani hajlandó izraeliták. A megválasztott elöljárók (Groák Dávid, Lázár Emánuel, Kohn Lipót) és elődjeik - akik közül dr. Kiss Jakab, dr. Popper József, Pollák Móric és Patzauer Mór ezúttal a képviselőtestületbe került - a helyi neológia egyéniségei voltak, 1871 után is meghatározó volt a törzshitközségben betöltött szerepük. Máriássy megerősítette a választás eredményét, a főbírói jelentésnak a botrányos körülményeket vázoló beszámolójával kapcsolatban pedig sajátosan reagált: „tapasztaltatott, hogy többnyire azon egyének melyek a községi terhekhez semmivel vagy igen sekély áldozattal járulnak, tilalmas lármázással és csoportozással az előkelő higgadt izraelita községi 27 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 909/1853. 23 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 1457/1864. 2

9 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 1457/1864.