Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltáros a XIX. században. Adalékok Borsod vármegye levéltárának a XIX. századi történetéhez

Levéltár és levéltáros a XIX. században. Adalékok Borsod vármegye levéltárának XIX. századi történetéhez G. JAKÓ MARIANN Borsod vármegye levéltárának történetére mindmáig egyetlen összefoglaló feldolgozás látott napvilágot: Klein Gáspár, a megye akkori levéltárnoka az 1935-ös Levéltári Közleményekben jelentetett meg egy tanulmányt, amely azonban a kezdetektől csak az 1848-as forradalomig követte az eseményeket. A XIX. század második felére csak néhány utalást találunk ebben. Klein Gáspár írása elsősorban a levéltári iratanyag szerkezetére, felépítésére koncentrál, kevéssé foglalkozik a levéltáros és levéltár működésével. Ez utóbbi bemutatása a célja jelen írásnak, az 1850-1900 közötti évekre helyezve a hangsúlyt. Előzményként röviden felvázolom a vármegyei levéltár kialakulásának - Klein Gáspár által részben már feltárt - folyamatát néhány újabb adattal bővítve, elsősorban a levéltárnoki feladatkör kialakulásának lépéseit kiemelve. Előzmények: Borsod vármegye levéltárának megszervezése A XVI. század előtt nemigen beszélhetünk vármegyei levéltárról, valószínűleg a megyére vonatkozó oklevelek, iratok a fő- és alispánoknál maradva, azok családi iratainak részévé váltak. A XVI-XVII. században megnőtt a vármegye önállósága, a választott tisztikar intézte a megye ügyeit. Az üléseken vezetett jegyzőkönyveket a mindenkori főjegyző őrizte és adta át utódjának. Az első pontos híradás a levéltárról 1709-ből való, amikor a megye azzal a kéréssel fordult az egri káptalanhoz, hogy kassai házában elhelyezhesse három ládányi iratanyagát. Válaszában az egri káptalan engedélyezte ezt, de leszögezte, hogy felelősséget nem vállal az iratokért, hiszen saját levéltárát sem tudná megvédeni, ha valami történne Kassa városával.

1 Más helyen található utalás arra is, hogy a megye más őrző helyet is igénybe vett, pl. „korábban a zavargások ideje alatt Szendrő várát."

2 1 KLEIN G. 1935. 74. p. 2 CSORBA CS. 1982. 104. p.