Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

G. Jakó Mariann: Levéltár és levéltáros a XIX. században. Adalékok Borsod vármegye levéltárának a XIX. századi történetéhez

Jelentős változást a levéltár helyzetében az első megyeháza felépülése jelentette. A változásokat központi rendeletek indították el: az 1723. évi LXXII. tc. elrendelte, hogy azok a megyék, melyeknek nincs megyeházuk, a megyegyűlések, az ítélőszékek és a levéltár céljaira gondoskodjanak megfelelő épületről. Ezt követte az 1729. évi XXV. tc, amely kimondta, hogy a megyei bíráskodásban és igazgatásban keletkezett iratokat évente rendszeresen be kell szolgáltatni a megyei levéltárba. Bár nem volt könnyű a szolgabírák esetében e törvénynek érvényt szerezni, jelentősen megnövekedett a levéltár iratanyaga az intézkedés következtében. Borsod vármegye első megyeházába, mely 1727-ben épült fel, még teljesen rendezetlen irattömeg került be a földszint 4 helyiségébe. A megye - ráébredve a levéltár értékére - az 1736 március 12-én tartott közgyűlésén Bodó György főjegyzőt bízza meg a levéltár rendezésével, két írnokot is adva mellé, meg 100 aranyat munkájukért.

3 (Az egyik írnok neve: Mengikovich Pál). Az első rendezés eredményeként létrejött levéltári rendet - melynek emlékét ma már csak néhány mutatókönyv és az iratok egy részén olvasható levéltári jelzet őrzi - részletesen ismerteti Klein Gáspár idézett írása.

4 Bodó György helyét a főjegyzői székben - így a levéltár élén is 1757 után Tallián András, 1765-1768 között Bartha Bálint, 1781-ig Bük Zsigmond, majd 1786-ig Fáy Barnabás követték.

5 Közben újabb uralkodói rendeletek láttak napvilágot a levéltárra vonatkozóan. Fontos lépés volt ebben a sorban Mária Terézia 1752. április 28-án kelt rendelete, mely a főispánok kötelességévé tette, hogy gondoskodjanak a megyei levéltárak rendezéséről, lajstromozásáról, a jegyzőkönyvek tisztázásáról, index készítéséről. Ezt valószínűleg nem hajtották végre a főispánok, ezért Mária Terézia 1768 novemberében jelentést kért az összes főispántól a megyei levéltárak állapotára vonatkozóan, majd az 1769. február 9-én kelt helytartótanácsi rendelet közvetlenül a vármegyei közgyűlést szólította fel a vármegyei levéltárak anyagának rendezésére, lajstromozására. Borsod vármegye a főjegyző feladatává tette ennek rendbe tartását és többször is bizottságot küldött a munka vizsgálatára. De egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a főjegyző megnövekedett közigazgatási feladatai 3 KLEIN G. 1935. 75. p. 4 KLEIN G. 1935. 77-78. pp. s CSORBA CS. (szerk.) 1982. 105. p.