Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története

Az apai és anyai hatásokról szóló visszaemlékezések polarizált állapotot tárnak elénk. Ferenczi Bernát a kultúra szeretetét, a házi hangversenyek vidám hangulatát közvetítette gyermekei felé. Az anya, Eibenschütz Róza ellenben a szigor és a teljesítményelvűség megtestesítője az otthoni viszonyrendszerben. Férjének közéleti elfoglaltsága nyilván az asszonyra kényszerítette a gyermeknevelés „gyeplőt tartó" szerepét. A mindennapos anyai szigor mellett, a háztartás operatív gondjaival kevesebbet foglalkozó apa kegyeiért versengtek a Ferenczi gyerekek. Sándor évtizedekkel később is úgy emlékezett egykori önmagára, hogy csillapíthatatlan vágy élt benne apja szeretetének elnyerése iránt.

55 O volt pedig a kedvenc, akit apjuk naponta magával vitt a szőlőhegyeire.

56 Privilégium volt ez, hiszen a profi borász Ferenczi Bernát nagyra becsülte a szőlőit. Közmondásosán az számított igazi miskolci polgárnak, aki pincékkel bírt a környék valamely szőlőhegyén.

57 A helyi borászat presztízse, rövid időre ugyan, de újjászületett a 19. század végén. A filoxéra, szüreti esőzések és a „pancsolók" kártékonyságát kiheverve, 1888 szeptemberében, a Népkertben tartották meg a miskolci borkiállítást. Az igazi polgár Ferenczi Bernátnak a fehér borát ezüstéremmel díjazták.

58 Az apa dolgait szükséges részletezni, mert a személyisége döntően befolyásolta a később tudóssá vált Sándor nézeteit a gyermeknevelésről. Megszívlelendő a pszichoanalitikus általános érvényű intése, miszerint az „apának le kell szállnia az állítólagos tökéletesség ingatag trónusáról, a gyermekeivel szemben a szinte isteni mindenhatóságról és bírálhatatlanságról, nem kell, hogy eltagadja előttük gyenge és emberi mivoltát. Lehet, hogy ezzel tekintélyének egy része elvész, de csak az a része, mely az utód fájdalmas csalódására, ha csak nem nevelik lelki vakságra, mihelyt gondolkozni kezd, amúgy is előbb-utóbb összeomlanék. A felnőtt, tapasztalt embernek e túlzások elhagyása után is marad elég tekintélye ahhoz, hogy módjában legyen gyermekét ösztöneinek józan megfékezésére tanítani, nem kell tehát attól félni, hogy a szülői tekintély alászállása a társadalmi rendet megbontaná".

59 A Ferenczi gyerekeknek az anya volt a szülői szigor elsődleges forrása, maga Ferenczi Sándor a saját jellemének több, negatív vonását konkrétan Eibenschütz Róza hideg nevelési stílusából eredeztette. Min55 JONES, E. 1973. 369. p. 56 HARMAT P. 1994. 31. p. 5

7 DOBROSSY I. 2000. 7. p. 58 SZENDREI J. 1911. 786-790. pp. 59 Lelki problémák... 1982. 174. p.