Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története

ból, szórakozásból produkált korai kis remekműveket. Történelmi tárgyú, „A magyar királyság megalapítása okaival és következményeivel együtt" című dolgozatával, ugyanúgy, ahogyan a görög, latin és német nyelvű fordításaival is, pályadíjat, tanulmányi versenyeket nyert.

50 Figyelmének fókuszában már e korai években is az orvoslással kapcsolatos gondolatok összpontosultak. Inspirációért nem kellett távolra tekintenie, hiszen a lakóház-üzletük szomszédjában, a mai Széchenyi 11. szám alatt működött Miskolc híres patikája, a Magyar Korona.

51 A gyógyításra használt szerek kémiája még az apja halálának napján is elragadta Sándor fantáziáját. Ferenczi Bernát 1889. november 25-én, az anyakönyvi bejegyzés szerint „béllób" következtében hunyt el.

52 Érdekes, hogy vele egyidöben távozott az élők sorából a város történetének fontos alakja, a Miskolc múltjáról rengeteg ismeretet felhalmozó és hátrahagyó Szűcs Sámuel. A két halálesetről így emlékezett meg a városi képviselőtestület jegyzőkönyve: „Elnök polgármester üdvözölvén a képviselő testületet és megnyitottnak jelentvén ki a közgyűlést, részvéttel jelenti be, hogy a testület soraiból Szűcs Sámuel és Ferenczi Bernát képviselők elhunytak. Azon időben, úgymond, - midőn a haza védelme a harctérre szólítá nemzetünk fiatalságát, - az elhunytak mindketten lelkesedve ajánlották fel e szent czélra fiatal erejüket, - mindketten tényleg részt vettek a szabadságharcz küzdelmeiben. A közműveltség, közügy buzgó elővivői és e testületnek kedvelt tagjai valának mindketten, - miért is indítványozza, hogy az elhunytak emléke jegyzőkönyvünkben megörökíttessék".

53 Sándor ekkor csupán 16 éves és a tragédia súlyát fokozza, hogy a visszaemlékezések szerint, ő volt az apjuknak kedvenc gyermeke. Kíváncsisága azonban határtalan: a haldokló ágya mellől elcsente az élesztgetéshez használt étert, majd kihasználva, hogy a család az apa kezét fogva virraszt, titkon meggyújtotta a szert. Lebukás és baleset nélkül megúszta, tette után viszont „megbánás töltötte el, és megfogadta, hogy apja emlékét úgy fogja megőrizni, hogy élete végéig naponta legalább egyszer gondolni fog reá".

54 A pszichoanalitikus Ferenczi utólag elemezve, egyfajta ambivalens örömtűzként értékelte a lángoló étert s ez jelzi, hogy nem könnyű egy lélekgyógyásszá vált gyermeknek a szüleihez fűződő érzelmeiről nyilatkozni. so MÁDAI GY. „Üdvözlő beszéd". In. Borsodi Orvosi Szemle, Suppl. 1988. si A Magyar Korona történetéről ld. DOBROSSY I. 1996. 204-206. pp. 52 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1926. 53 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 1889. 54 Lelki problémák... 1982. 383-384. pp.