Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története

folytonosságról ír, szerinte Groszman üzletét „már a megszűnés veszélye fenyegette volna, amikor megjelent Heilprin Mihály (pontosan nem tudjuk megállapítani, mikor), aki vállalta a könyvkereskedés további vezetését".

23 A témával foglalkozó szerzők - az általam sokszor idézett Csapláros kivételével - Heilprint tekintik az első miskolci könyvesbolt alapítójának. Szendrei János monográfiája pedig még megemlékezett Groszman vállalkozásáról: „Könyv, mű és hangászat kereskedése ez időben (1842) Grossmann J. F-nek volt Miskolczon, akinél kaphatók voltak: István Fő Herczeg ... Palóczy, Pulszky élethű arczrajza. Mindenféle legújabb gazdasági, tudományos könyvek... Úgy szinte legújabb zenedarabok..."

24 Groszman üzlete rászolgált, hogy ne tűnjön el nyomtalanul az utókor emlékezetéből. Heilprin Mihály érdemeit persze nem kisebbíti az a tény, hogy az első miskolci könyvkereskedést más alapította. Az ő üzlete, - melynek legális működését 1848-ban szentesítette a Helytartótanács 2735. sz. engedélye,

25 - valóságos kultúrkomplexummá bővült az évek során. A költő Heilprin az 1848. március 21- én megjelent „Nemzeti őrdal" c. toborzójával jelentős szerepet vállalt a forradalom miskolci zászlóbontásakor, később pedig Szemere barátjaként ő lett az egyik a két „első", zsidó származású, magyar miniszteri fogalmazó közül.

26 Rövidre szabott, ám jelentős politikai szerepe miatt a megtorlás évét külföldön kellett átvészelnie. Letti, a felesége, két leányukkal Miskolcon maradt, bár egy időre valószínűleg ők is elhagyták az országot, hiszen az asszony 1850-ben, szülői látogatás indokával lengyel- és németországi utazást engedélyező passzusért folyamodott.

27 Annyi bizonyos, hogy Heilprin Mihály a családjával 1851-ben újra Miskolcon lakott: július elején már itt anyakönyvezte Eduard névvel fiukat az izraelita hitközség.

28 Távollétük alatt a fiatal rokon, Fraenkel Bernát vezette a könyvesboltot, aki segédként került 1848-ban Heilprin üzletébe, ahol 1851-től már mint társtulajdonos dolgozott. A helyi értelmiség gyűjtőpontja volt a könyvesboltjuk, viszont a kávéházi légkörbe a legtöbb érdeklődőt nem 23 CSAPLÁROS I. 1989. 231-232. pp. 24 SZENDREI J. 1911. 812. p. 25 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 1759/1856. 26 Szegfi Mór volt a másik és kettőjük kinevezésével Szemere demonstrálni kívánta, hogy az 1849. július 28-án született emancipációs törvénynek a honatyák gyakorlati hatályt szántak. Ld. VADNAY K. 1905. 437-444. p. 27 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1602/d. 182. és 228/1850. 28 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1926.