Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története

a vásárlás igénye, hanem az ortodox zsidó módjára öltözködő, ugyanak­kor forradalmár Heilprin szellemisége vonzotta. Elismertségük mellett a tulajdonosok anyagi gondokkal küzdöttek. Heilprin könyvkiadással pró­bált lendíteni a vállalkozáson: Deutsch nyomdász közreműködésével megindította a „Szépirodalmi könyvtár" című kiadványsorozatot. Első kötetként Tompa Mihály írásait jelentette meg „Regék, beszélyek" cím­mel (1852) - és pocsék színvonallal. A csalódott szerző lesújtóan nyilat­kozott a könyv külleméről, szerkesztési igénytelenségéről. 29 Heilprin és Fraenkel gazdasági kondícióin sem az új üzletág, sem a kezdetektől mű­ködtetett kölcsönkönyvtári részleg nem javított lényegesen s a fizetőfor­galom távolmaradása ekkor már két családot nyomasztott. A csekély be­vételt hosszú távon nem kompenzálhatta a kulturális elismertség. Utób­bit szemléltetve, álljon itt egy kortárs visszaemlékezés: a „könyvkereske­dés mellett azzal csaknem keletkezése ólta fenálló kölcsönző könyvtár e városban és egész környékén egyetlen lévén eddig elé is az olvasni sze­rető míveltebb közönségre valódi szellemi jótékonyság volt - mert mód nyújtatott olcsó áron a legjobb s választékban lévő könyvek olvasására, melyeknek megszerzésére különben elégtelen lett volna...". 30 Ezzel együtt, a tulajdonosok jómódját a teljes vertikum sem biztosította; Heil­prin, miután a könyvkiadó, forgalmazó és kölcsönző funkciókat egyesí­tette belvárosi üzletében, feladta a további próbálkozást. Elment tanító­nak Sátoraljaújhelyre, 1853 március 31-én a második fiát, Ansilt már ott anyakönyvezték. A hivatalok felé azonban ő maradt a miskolci köny­vesbolt elsőszámú tulajdonosa, ezen év nyarán Fraenkellel közösen fo­lyamodott iskolakönyvek forgalmazását engedélyező jogosítványért. 31 Az adóbeli túlterheltségük enyhítésére vonatkozó, 1854. május 24-i ké­relmüket a hatóság továbbra is „Heilprin és Fraenkel könyvkereskedők" megnevezéssel iktatta. 32 Türelme azonban elfogyott, tehetségének tuda­tával nem győzte kivárni a vállalkozás beérését. A tizennyolc nyelven olvasó költő tisztában volt azzal, hogy az abszolutizmus esélyt sem ad művészi vagy tudományos pályára az ő negyvennyolcas lelkületének. Nagy döntést hozva, 1856-ban elhagyta Magyarországot, hogy családjá­val az Egyesült Államokban kezdjen új életet. A tengeren túl Heilprin és 29 CSAPLÁROS I. i. m. 246. p. 30 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 694/857. 31 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1602/d. 1744. és 2403/1853. 32 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 652/b. 3991/1854.

Next

/
Thumbnails
Contents