Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)
Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története
a vásárlás igénye, hanem az ortodox zsidó módjára öltözködő, ugyanakkor forradalmár Heilprin szellemisége vonzotta. Elismertségük mellett a tulajdonosok anyagi gondokkal küzdöttek. Heilprin könyvkiadással próbált lendíteni a vállalkozáson: Deutsch nyomdász közreműködésével megindította a „Szépirodalmi könyvtár" című kiadványsorozatot. Első kötetként Tompa Mihály írásait jelentette meg „Regék, beszélyek" címmel (1852) - és pocsék színvonallal. A csalódott szerző lesújtóan nyilatkozott a könyv külleméről, szerkesztési igénytelenségéről. 29 Heilprin és Fraenkel gazdasági kondícióin sem az új üzletág, sem a kezdetektől működtetett kölcsönkönyvtári részleg nem javított lényegesen s a fizetőforgalom távolmaradása ekkor már két családot nyomasztott. A csekély bevételt hosszú távon nem kompenzálhatta a kulturális elismertség. Utóbbit szemléltetve, álljon itt egy kortárs visszaemlékezés: a „könyvkereskedés mellett azzal csaknem keletkezése ólta fenálló kölcsönző könyvtár e városban és egész környékén egyetlen lévén eddig elé is az olvasni szerető míveltebb közönségre valódi szellemi jótékonyság volt - mert mód nyújtatott olcsó áron a legjobb s választékban lévő könyvek olvasására, melyeknek megszerzésére különben elégtelen lett volna...". 30 Ezzel együtt, a tulajdonosok jómódját a teljes vertikum sem biztosította; Heilprin, miután a könyvkiadó, forgalmazó és kölcsönző funkciókat egyesítette belvárosi üzletében, feladta a további próbálkozást. Elment tanítónak Sátoraljaújhelyre, 1853 március 31-én a második fiát, Ansilt már ott anyakönyvezték. A hivatalok felé azonban ő maradt a miskolci könyvesbolt elsőszámú tulajdonosa, ezen év nyarán Fraenkellel közösen folyamodott iskolakönyvek forgalmazását engedélyező jogosítványért. 31 Az adóbeli túlterheltségük enyhítésére vonatkozó, 1854. május 24-i kérelmüket a hatóság továbbra is „Heilprin és Fraenkel könyvkereskedők" megnevezéssel iktatta. 32 Türelme azonban elfogyott, tehetségének tudatával nem győzte kivárni a vállalkozás beérését. A tizennyolc nyelven olvasó költő tisztában volt azzal, hogy az abszolutizmus esélyt sem ad művészi vagy tudományos pályára az ő negyvennyolcas lelkületének. Nagy döntést hozva, 1856-ban elhagyta Magyarországot, hogy családjával az Egyesült Államokban kezdjen új életet. A tengeren túl Heilprin és 29 CSAPLÁROS I. i. m. 246. p. 30 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1602/d. 694/857. 31 B.-A.-Z. m. Lt. IV. B. 1602/d. 1744. és 2403/1853. 32 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 652/b. 3991/1854.