Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története

A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története KAPUSI KRISZTIÁN Ferenczi Sándor 1873. július 7-én, Miskolcon született. Az „úttörők úttörője"!-ként vált világhírűvé, hiszen újszerű terápiás gyakorlatával felfedezőnek számított az emberi lélek megismerését amúgy is forradalmasító pszichoanalitikusok körében. O volt az első magyar tudós Freud követőinek eleinte lassan gyarapodó táborában, s magvető tevékenysége hívta életre a budapesti pszichoanalitikus iskolát. Az általa vezetett hazai kör nemzetközi súlyát tükrözően, Freud egy időben a magyar fővárost szánta a lélekelemzés központjának. Ferenczi volt a pszichoanalízis első egyetemi tanára, láthatjuk, az úttörő jelleg valóban sok szempontból határozta meg az életútját. Budapesti orvosként él az emléke: a praxisa és a rövid ideig fennállt egyetemi katedrája révén neve a főváros tudományosságával forrott össze. Kevéssé ismert, hogy a „pszichoanalitice" legmeghatározóbb éveit, gyermekkorát Miskolcon töltötte. Szülővárosához fűződő kapcsolatait olyannyira elmellőzte a tudományos érdeklődés, hogy magyar kiadású lexikonban találjuk a következőt: „Ferenczi Sándor (?, 1873-Bp. 1933. május 22.)"

2 A helytörténeti kutatásban csupán a hetvenes évek végétől jelent meg feltárandó témakörként Ferenczi „miskolcisága". Ma már emléktábla tájékoztat a Jókai lakótelepen Ferenczi egykori szülőházának a helyéről,

3 a Szentpéteri kapuban egészségügyi középiskolát, Diósgyőrben pedig egy utcát neveztek el a hazai pszichoanalízis elsőszámú apostoláról. Szomorú, hogy e követésre méltó törekvések révén sem sikerült Ferenczi nevének ismeretét rutinszerűvé tenni a helyi köztudatban. Szükséges ezért nyomatékosítani a miskolci háttér szerepét, elemezni azon rokoni szálakat, melyekre a város valóban büszke lehet. 1 Az „úttörők úttörője" titulus a Ferenczi-tanítvány, Lóránd Sándortól származik. 2 Magyar Életrajzi Lexikon I., Akadémiai Kiadó, Bp. 1967. 3 A szülőház helyét a Herman Ottó Múzeum kutatóinak közreműködésével a Miskolci Akadémiai Bizottság Mentalhygienes Munkacsoportja lokalizálta, s 1987. november 1jén emléktáblát avattak a hajdani épület helyén álló panelház falán. Ld. Borsodi Orvosi Szemle, Suppl. 1988.