Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Kapusi Krisztián: A gyermek Ferenczi Sándor és családjának miskolci története

A dolgozat első részében levéltári források felhasználásával próbáljuk nyomon követni a zsidó família „genezisét", miskolci megtelepedésének történetét. Szó lesz a Ferencziékkel rokon Heilprin családról és Miskolc „első" könyvesboltjáról. Kevésbé történeti a második szakasz, melyben leginkább atmoszférateremtő célzattal igyekszünk felvillantani néhány pillanatot Ferenczi Sándor gyermekkorának miskolci mindennapjaiból. Befejezésként különféle visszaemlékezésekre hagyatkozva azt fogjuk firtatni, hogy milyennek látták ismerői a felnőtt kora ellenére gyakorta „enfant terrible"-ként, vagy éppen „wise baby"-ként emlegetett tudóst. A Ferenczi biográfiához tartozó adalékainkat alapvetően a gyermekiség motívuma köré próbáltuk rendezni: a miskolci család történetéből ezideig kevésszer, vagy egyáltalán nem idézett, helyenként talán unalmas adatainkat a tudósban továbbélő gyermek humorával, őszinte emberszeretetének feljegyzett megnyilvánulásaival kíséreljük meg életszerűbbé, olvasmányosabbá tenni. A város és a família A Ferenczi név mélyen bevésődött Miskolc történetének képzeletbeli sztéléjébe. Ferenczi Sándor apja, az eredetileg Fraenkel vezetéknevű Ferenczi Bernát alapozta meg a család közéleti jelentőségét, ezért az ő életéről kell szólnunk a történet bevezetéseként. Fraenkel Bernát Krakkó városában, zsidó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot 1830-ban. Akkoriban a magyar országgyűlések liberális szellemisége jelentős vonzóerőt gyakorolt a szegénységtől és pogromoktól sújtott galíciai határvidék zsidóságára. A migráció olyannyira felerősödött, hogy az 1840-nel kezdődő évtized alatt a magyarországi zsidóság lélekszáma 244 ezerről 368 ezerre növekedett. Jobb élet reményét táplálta az 1840-es 29. törvénycikk, amely a szabad költözködés, kereskedelem és gyáralapítás jogával ruházta fel a helyi izraelitákat.

4 Fraenkel Bernát családja ezekben az években költözött Miskolcra: apját, Fraenkel Wolfot 1844 novemberében fogadta a helyi lakosok keblébe a város tanácsa. A miskolci recepciót a szomszédos Diósgyőrben átmeneti szállást bérelve várta ki a krakkói származású család.

5 A helyi hitközség gyorsan gyarapodott és az itteni zsidó intézmények is sokszínűbbé váltak; iparosaik 1833-ban egyesületet, 1836-ban pe4 A jogi háttér és a zsidóság számarányának növekedése közötti összefüggésekről ld. GONDA L. 1993. 68-75. pp. s B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1173/1844.