Levéltári Évkönyv 10. (Miskolc, 2000)

Sándor István: Egy országgyűlési képviselő Miskolc szolgálatában. (Horváth Lajos 1860-as, 1870-es évekbeli közéleti tevékenységéből)

kozott. Később, a kiadott haszonbérlet meghatározott idejének megfelelően többnyire rendszerűén újabbak követték. Horváth Lajos viszont, úgy tűnik fel, időről időre helyet kapott bennük. Abban például, amelynek tíz tagját 1879. április 17-én küldi ki a gyűlés azzal az utasításai, hogy tegyen javaslatot, mit kezdjen a város az általa bérbeadott és a kővetkező évben lejáró korcsmáltatási joggal.

66 A küldötteket olykor nem is az 1877-ben megkapott jogokkal és épületekkel kapcsolatosan, hanem újabb ingatlanok vásárlásával bízták meg. 1879 tavaszán veszi meg a város a koronauradalomtól a sóházat és kisebb melléképületeit, valamint a sóház mögötti telket. Ahhoz, hogy az üzlet sikeresen létrejöjjön, Horváth közreműködésére volt szükség, amiért is a közgyűlés köszönetet szavaz meg neki.

67 Horváth Lajos és a miskolci árvíz 1878. augusztus 31-re virradóra Miskolcot szörnyű természeti csapás sújtotta.

68 A várostól északra és nyugatra fekvő hegységekben ritkán előforduló mértékű éjszakai felhőszakadás hajnalra előbb a Pece bedegvölgyi és bábonyi-bérci ágát duzzasztotta fel, utóbb a Bükk Tatár-árok menti magaslatairól, valamint az Erenyő- és a Lyukó-völgyből a Szima is hatalmas mennyiségű vizet hozott le. Az így keletkezett árvíz a település nagy részét romba döntötte, óriási károkat okozva emberi, állati és növényi életekben, illetve ingó és ingatlan vagyonokban egyaránt. Augusztus 31-én a pusztítás nyomainak eltüntetésére a város egész lakossága megmozdult. Soltész Nagy Kálmán polgármester első hivatalos intézkedése az volt, hogy délután 5 órára összehívott 30 városi képviselőt, egyrészt azokat, akik már nehéz helyzetekben kitűntek helytállásukkal, másrészt azokak akiket kisebb mértékben ért a csapás, s így segítségnyújtásukkal számolni lehetett. Az ily módon létrehozott ideiglenes „vészbizottság" azonnal átvette az intézkedést az addig eljáró és a legalapvetőbb teendőket ellátó hatóságtól. A Horváth Lajos is alkotta bizottság elhatározta, hogy legelőször is a víz lefolyását lehetetlenné tevő akadályokat távolíttatja el és a működésképtelenné vált közlekedést állíttatja helyre. Mindehhez kevés volt a helyi munkára fogható ember, ezért a vármegyei alispánt és az itt állomásozó katonaság veze66 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 8. köt. 58. jkv. sz. 67 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 8. köt. 89. jkv. sz. 68 A fejezet megírása a következő levéltári források alapján történt. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 8. köt. 22. jkv. sz. illetve B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1902/a. 7. köt. 139., 144., 181. jkv. sz. hl